Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata

40 resztül, és a mult országgyűlésen már történt munkálatok használatával készítendő törvényjavaslat végett alsóházi vá­lasztmány neveztetett ki. De a képviselőház, midőn az ország lakosai közötti jog­falakat egymásután leszedni buzgólkodott, s teljesen földre teritette a véleményt, hogy akár nemzetiség akár alkotmány érdekében volna a jogegyenlőtlenségen alapuló intézmények kiméllete: más részről hímezés nélkül hirdeté ki arróli gon­doskodását, hogy szabad elvei a haza jóllétének s a nemzet egységének előmozdítására használjanak, s ez okból más nem­zetekkel szemben a magyar polgárjog ne legyen bárki által, a hazának nyújtott biztosíték nélkül, felvehető tulajdon. Ez elv húzódik a honosítási törvényjavaslaton mint alapfonal ke­resztül. Készítésénél azonban a nemzet atyái nem hagyták ki gondoskodásukból a haza anyagi szükségeinek tekintetét, s a gyárosok, s iparűző emberekre nézve kivételt tettek a feltéte­lekben, mellyeket a külföldi egyén meghonosúlhatására hatá­roztak. Az osztrák tartományokbeli és más idegen beköltözők között külömbséget a ház tenni nem akart, bár azt a kor­mány képviselője, az elnöklő személynek kívánta. Mint több más törvényjavaslat, a honosítási is a magyar nyelvivel együtt a martiusban előállott nagy tények között elfelejtetett, s tör­vénnyé nem lett. 6. A városok ügye. Az 1834-iki országgyűlés nagy feladatának a városok ügyét tekintette. Az alsó ház legélesebb küzdelme a főrendek­kel ez ügy körül forgott s a keserűség semmi tárgyban sem tört ki oly mértékben, mint midőn az országgyűlés vége felé a városügyet, nyolcz üzenet váltása után, az alsóház letenni kénytelen volt a főrendek erőködése miatt: a kettős fokú vá­lasztás, a magas census, a közgyűlés körének megszorítása, és a városi testületek élére állítandó kormányi tisztviselő által a városi municipiumoknak függetlenségét lehetetlenné tenni. A jelen országgyűlésen a királyi előadások közzé volt nem csak a tárgy teendőül kijelölése, hanem annak részletes tör­vényjavaslatban kidolgozása befoglalva. De olly alakban tör­tént, melly az ellenzék méltó gyanúját szülte. Az ellenzék el-

Next

/
Thumbnails
Contents