Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata

3 4 Ábrahám, Gryürky Pál és Károlyi György. így vegyültek az alkotmány védelmében a szabadság s népjogért küzdők szellemével az ősi intézetek iránti kegyellet fentartói. A főrendi többség azonban meghiusitá e nemes küzdelmet: — az alsóház javaslata félre vettetett s helyette a főpohárnok Szerenesy Istváné fogadtatott el, melly lényegesen az alsóházban Somsich által előterjesztett inditványnak viszhangja volt. Midőn az alsóház fölirati javaslatát félrevető főrendi üzenet az alsó házban fölvétetett, a conservativ követek bizton számoltak aira, hogy elveik szerinti módosítás-okra többséget nyernek, — időközben egy két megyében irányuknak kedvező változás történvén az utasításban. Kossuth azonban a pártok erejének isméti mérlegezését kerülni akarván, azon indítvánnyal lepte meg a házat: miszerint a képviselők a főrendeknél ellenkező véleményre akadván, arról, hogy mi nézetei vannak az ország állapotáról a képviselő testnek, velők vitatkozni nem lehet, s miután ők a nemzet őszinte nyilatkozatának a Fejedelem elébe jutását gátolják, az alsóháznak nem marad egyébb hátra, mint kijelentett elveihez ragaszkodás mellett, a felírási javaslatot letenni, s a benne megérintett sérelmek részletes tárgyallását külön feliratokban venni fel. A letétel majdnem olly szenvedélyes tanácskozást idézett elő, mint maga a felirat indítványa, de a conservativek erőködései daczára Kossuth letételi indítványa többséget nyert, s a jelentékeny iromány bár nem jutott el a fejedelem elébe, mind a, Nemzetben, mind az udvarnál épen az által tett nagy hatást, hogy a képviselők inkább elállottak további sürgetésétől, mintsem elveinek csonkításához járultak volna. 3. A horvátországi sérelmek. Megemlitők már a kedvező fordulatot, melly Horvátország viszonyaiban az anyahazához az országgyűlés elején a nyelv tekintetében fejlődött ki. Hozzá kell most adnunk, hogy a sérelmek is, mellyek Horváth országra vonatkozólag kerültek elő, nem az anyahon és a kapcsolt részek kölcsönös viszonyaikból keletkeztek, hanem magában Horvátországban létezett pártok közti súrlódások tárgyai voltak. E két fő pontban