Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata

32 A mód, vagy systhema ellen annyiban, a mennyiben az 1790: 10. czikk keletkezete óta soha, de soha valósággá nem vált, és nem csak teljesen nem, de semmiképen sem lépett életbe. Nem lépett életbe, és nem tiszteltetett ezen törvény sem bel sem kül politicájában Austriának. A külpoliticában nem, mert hogyan tudott volna odaállni Austria Európa szine előtt, mint az absolutismus megtestesült representánsa ? Annak vallani magát és minden saját, de még mások ügyében is akkép mutatni be magát a világnak, ha szem előtt tartotta volna az 1790: 10. t. cz. azon szavait: hogy Magyarország érdekei a többi tartományok érdekeinek alárendelve ne legyenek; ez uton pedig nem csak alá van rendelve a magyar érdek, a magyar alkotmányos irány, sőt az kitagadva, tökélletesen desavouirozva és diplomatice ignorálva találja magát. Vagy tán azt merné valaki állítani, hogy a magyar érdekre nézve közömbös dolog az, valljon Austria diplomatiája az alkotmányos, vagy az absolutisticus mérlegbe veti-e a maga voksát ? És, míg jóslat tehetség nélkül is kitalálhatni: hogy a közelebbi háború elvek háborúja fog lenni, és hogy azon két jelszó, melly bizonyos idő óta, két ellenséges táborba sereglete maga körül a status tudomány és szónok-férfiait, maholnap lobogókon lesz olvasható, mellyek után rohanandnak Európa majd minden hadseregei; — valljon akkor is közömbös dolog fog-e lenni a magyarra nézve Austriának külpoliticája: ha annak zászlóin nem a mindnyájunkat lelkesítő: »alkotmányos szabadság«, hanem a törvényeink által száműzött: »korlátlan hatalom« jelszava leend fölírva? Kérdem, ha annyi meg annyiszor emlékeztetve vagyunk, hogy ne kívánnánk jogszerű alkotmányos igényeinknek utolsó consequentiáit, sőt vennénk figyelembe vegyes házasságunkat. Kérdem: nem hasonló joggal kivánhatja-e a monarchia erősebbik fele, hogy szintúgy, mind kül, mind bel politicájában mellőzvén a kormány az absolutismus utolsó consequentiáit, az összes monarchiára nézve, — modificálja ő is eljárását és dogmáját azon factor nagyságához, mellynek sem sympathiái sem érdekei nem coincidálnak az absolut rendszerrel.