Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - IV. Az országgyűlés kezdete

22 történt dolgot, a nemzet még inkább tekinté a nemzeti óhajtás győzelmének, s annál inkább reményié, hogy az uj Nádor, szülöttje a hazának, a bécsi kormány becsapásait az ország jogaiba erélyesen fogja elhárítani. Népszerűségét az ország beutazása alkalmával tett s a hangulat szerint Ítélve keble mélyéből jött kijelentései még nagyobbra emelték, mint volt az előtt. Nem kételkedett senki a felől, hogy magyarnak érzi magát, hogy büszke honára, annak javát óhajtja, és sorsával tulajdon életét azonosítja. »Addig éljek, míg a honnak élek« így kiáltotta el magát több helyen utazása közben, midőn hazafi üdvözletek által, hazafi buzgalomra ragadtatott el. Arany betűkben nyomtatottan küldöztettek szét a hazában a király magyar szavai; a nemzeti nyelv győzelmének, s az osztatlan "érzelemmel óhajtott Nádor megválasztásának hirhordói gyanánt. Meg akarjuk még említeni, hogy a November 10-iki kerületi ülésben a [szónok, ki István főherczeg választását inditványba tette, maga Kossuth Lajos volt. O elősorolva e választáshoz kötött nemzeti remények okait, megczáfolta azon véleményt, melly szerint a királyi kijelölés felbontása nélkül véghez vitt választás a nemzet jogaira nézve sérelmes lenne, mint némellyek aggályosan hitték, s világosságra hozta, hogy ha van, mi az e képi választás által megrövidítést szenved, fejedelem kijelölési s nem a nemzet választási joga. A királyi kijelölési jognak tehát épségben fentartása iránti óvás gyanánt javasolta a királyi kijelölési levél átvételét, csak a felbontást vélvén mellőzendőnek, miként 1790-ben történt, eltérőleg az 1796-iki eset példájától, midőn István herczeg attya a királyi kijelölési levél átvétele nélkül választatott el. A választás Kossuth javaslatához képest vitetett végbe. Azon kívánathoz, hogy a kijelölési levél felbontása után történjék a választás, csak Borsod, Heves, Békés, Ung. Somogy és Zala megyék ragaszkodtak. A fel nem nyitott királyi kijelölő levélben a közönség tudomására jött hirek szerint István Herczegen kivűl herczeg Esterházy Pál, Gróf Teleky Jósef, és némelyek szerint Tihanyi Ferencz, mások szerint gróf Zay Károly nevei foglaltattak. Még két körülmény, melly ezen törvényhozás első napjait boldogabbakká tette, mint más országgyűlésekéit, figyelmet