Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig
419 főpapi lelkiismeretét nem sértette a vakmerő ráfogás, hogy a kegyetlenségek nem a szerbek, hanem a magyarok művei! Idézett szavaiban nem kevésbé meglepő' valótlanság azon állítása, mi szerint midőn minden népek szabadságot nyertek, a szerbek még is abból kirekesztve maradtak! — Egyébiránt a bécsi kormány a patriarcha fenhéjázó s fenyegető hangjával nem sokat gondolt. — cselekvésével teljesen meg volt elégedve, mert hisz a béke ajánlatot vissza taszította, a gyűlöletet az egymással harczban levő nemzetek közt tovább is szította. Jól tudta azt az osztrák kormány, hogy mihelyt Magyarország meghódítva lesz, a szerbek játszi függetlensége s Rajacsics elbizottságának azonnal vége lesz, s ez vissza lép alattvalói alázatosságába. A szinte oly együgyű mint ravasz főpap nem látta át, hogy maga azon tény, mi szerint oly magos hangon mert a bécsi kormánnyal szóllani, nem az ő s a szerb lázadás érdeme, hanem egyik következménye a Magyarország által kifejtett, s a bécsi kormányt megreszkettetett hatalomnak. Ma ő talán bánja tettét, "midőn megfosztva minden világi befolyástól, s a bécsi udvar gyanakodó szeme által kémlelve, Karlováczon szük érseki körében fájlalja megcsalatott reményeit. Mily dicsőség, mily főrangú fény szállott volna reá a fölszabadult közhazában, ha a magyar kormány békülésre nyújtott jobbját elfogadta, azzal nemcsak a Haza szózatát, hanem feljebb idézett szavai szerint, az ép akkor a szerbek közt is nyilvánult közkívánatot teljesítette, és azon nagyszerű eredmény fő eszközlője lett volna, mi szerint a szerbek a magyarokkal együtt harczoltak volna a közös Hazának megvédésében ! De ő e helyett főpapi méltóságát legyalázó módon vadászta a bécsi udvar kegyeit, istentelen hazudságokkal, minő az, hogy a magyarok a szerbek kiirtására törekesznek, törekedett a bécsi udvart a maga kién gesztéibe tlen gyűlöletéről a magyar nemzet iránt meggyőzni, s más felől a népet vakítani oly annyira, hogy ez a despotismusban a szerbek végromlását népies alkotmányban ellenségét látná ! A patriarcha emiitett feliratára válaszul Gróf Stadion, austriai belügyminister biztosította őt, hogy az ő magos érdemeit, valamint a Vajda kitűnő szolgálatait, s valamennyi szerbek hűségét ő Felsége sokkal jobban méltányolja, semhogy 27*
