Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

400 Orlováton verendő hid elkészítése elkésleltetett, és noha a hid munkát vezetett Asbóth kapitány feladatát az ellenség tüze alatt ügyességgel és bátorsággal teljesítette, 7 óra helyett csak 10 órakor végeztetett el. Ez el késés okozta, hogy Milutinovics osztálya a többieknél sokkal előbb érkezett a sánczok alá, s rövid csatározás és ágyúzás után, délután 1 órakor maga kezdte el a sánczok ostromlását. Ez osztálynak már két ostrom rohamát visszaverték a ráczok, midőn segítségére a fő osztály megérkezett. Most Kiss Ernő a két osztállyal általános ostromot tett, s ő és Vetter táborkari tisztjeiktől körülvéve, a harcz legveszélyesebb pontjain lelkesen buzdították vitéz csapatjaikat. mi közben Kiss Ernő alatt lova lövetett agyon, de bár a Máriássy zászlóalj és a 10-ik honvéd zászlóalj hősies rohamukban már több ponton a sánczokat majd nem fel mászták, még is az áldozatteljes erőködés az ellenség megrögzött makacssága miatt czélra nem vezetett, s Kiss Ernő vissza vonulásra adott parancsot, mi előtt Appelnek, ki Tomasovácz falunak a sánczokon kivül állott részét ostrommal vette be és fel gyújtotta, elegendő ideje lett volna a sánczokat a maga oldaláról rohanni meg. E körülménynél fogva midőn Appel a sánczok ellen legerősben működött, már a másik két osztály az ostromról vissza húzódott, s igy az ellenségnek módja lett egész erejét Appel ellen fordítani s őt vissza vonulásra kénszeriteni. A nap vesztessége a magyar had részén 14 halott és 40 nehéz sebesültből állott, halottak között Milutinovics őrnagy és Demacsek 60-ik számú gyalog ezredbeli hadnagy lévén. A szerbek veszteségét megtudni nem lehetett, de hogy érzékenynek kellett lennie, azon körülményből is lehet következtetni, mi szerint az ostrom alatt 4 lőszer szekerök légbe röpittetett. A czélja elérése nélkül Becskerekre vissza jött sereg elkedvetlenedést okozott, s mind a hadban, mind a közönségben a vezénylettel megelégedetlenség hangjai hallattak. A tábornokok bátran viselték magokat — szólának a hazafiak — a terv czélszerü lehetett, de világos hogy végrehajtása hijányos s főleg a kiszabott időre nézve pontatlan volt. A seregnek háromszor megkísértett ostrom alatt kitűnt vitézsége mind az által büszkeséggel töltötte el mindenki keblét. Ez ütközet után Vetter a bánsági tábort elhagyta, a hon-