Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

384 fegyverzését ki egészítvén, őt a verseczi táborba küldé. Oda épen idején érkezeti, hogy a Lagerdorfi ütközetben részt vehessen. — A mily rendkívüli volt e parányi ütközetben a magyarok vesztesége, ugy a szerbeké bámulatig nagy vala. Legtöbbet szenvedtek a vörös sipkásoktól, kik a kedvelt Fáy Gyula eleste miatti elkeseredésükben dühösen vágták s lőtték a legyőzött szerbeket is. Az elesett szerbek holt testei a csata után elásatni rendeltettek, s hivatalos öszveszámitás szerint 673 test ásatott el, s azon kivül a Karas folyóban is sok veszett el, mint Palánkán a viz által a partokra ki dobott holttestek bizonyiták. A magyar had diadal jelül 2 ágyút, 1 lőszerszekeret és 70 foglyot hozott be Verseezre, Rózsa Sándor pedig marhát, juhot, lovat hajtott be, s a csata utáni magaviseletével gyanút ébresztett régi hajlamainak megújulása iránt, s aggályos kétkedést arról, vajon azon haszon, mit oly bűnbe merült ember fegyveres szolgálatával tenni tud. felér e az erkölcsi kárral, mely a lopás és rablás megbocsátható tettekké kijelentéséből származik. — Lagerdorf bevétele napján Párta és Oresicza szomszéd faluk is, azon okból, mert házaikból a keresztül vonuló magyar seregre lövések intéztettek, hasonlóképen a tüz prédájává tétettek. 14. §. Lagerdorf bevétele után Damjanics ideiglen a parancsnokságot a vörös sipkások őrnagyára, Kiss Pálra bízván, Becskerekre ment el, személyesen értekezni a fő vezénylettel a tovább teendők iránt. Vetter tábornok, ki akkor Kiss Ernő helyett parancsolt, találkozásukkor megütközését jelentette ki a lagerdorfi ütközetben megengedett kegyetlenségek felett, Damjanics pedig tagadta, hogy az ellenségen több kegyetlenség követtetett el, mint mennyit a háború természete szükségessé tesz, s ezen jelenetből meghasonlás támadt a két katonafőnök között, melynek a háború későbbi szakaszában is éreztettek utónyomai. — Mi előtt Verseczről el távozott volna Damjanics a maga helyettesének a bányakerület biztosságát különösen ajánlotta, hova egy gyalog és egy lovas századot küldött a bánya kerületi hadparancsnok Asbóth Lajos megerősítésére, s ugyan akkor Fejértemplomból 2 század honvédet Szászkára indíttatott, hogy a kerület a szerbek berohanása ellen biztosítva legyen. Asbóth tulajdon ereje azon különféle