Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

:366 háborgatás nélkül. Az ellenséges had kíséretében Dézsán Akos mint császári biztos jelent meg, s azonnal feloszlatván a me­gye bizottmányát és tisztikarát, a magyar ügy elleneiből más bizottmányt nevezett ki. Jakabffy Kristóf a megye első alis­pánja szerencsésen megmentette magát és a 33 ezer pengő forintból állott megyei pénztárt, melyet hűségesen Pestre a kormányhoz felvitt, — de a második alispány Makay Sándor elfogatott s Temesvárra hurczoltatott. Majd a kisebb tisztvi­selőkre került az üldözés sora, s köztök Maisovszky László főszolgabíró kegyetlenül megveretett s veszélyesen megsebesít­tetett. Azután a Temesvárt gyakorlott működés ismételtetett, .a politicai foglyok szabadon bocsáttattak, apró csapatok kül­dettek szét az oct. 3-i Manifestumot hirdetni sat. Lúgos eleste által Krassó Megye három felső járása a törvényes hatósá­gától elszakittatott, s a királyi Biztos a hátra maradt Ora­viczai és Krassói járások kormányzását Kovács Károly főszol­gabíróra bizta. 3. §. Maga azon körülmény, mi szerint a temesvári vár­kormány elég erősnek érezte magát külső müveletek megkez­désére, elég világosan bizonyítja, hogy bent a várban semmi veszélytől nem tartott. A várőrséget 2 zászlóalj Sivkovics, egy zászlóalj Leiningen, 2 század Rukovina, és 2 század Ká­ránsebesi végőr, s végre az egész Schwarzenberg uhlan ezred tette, mely utóbbinak egy két százada az Arad várrali öszve­köttetés eszközéül volt mindig használva. A vár tüzérekben sem szenvedett hiányt, s vagy 250 különféle nagyságú ágyút számított. Későbben a Leiningen ezredből még egy zászlóalj, még négy század Káránsebesi, s végre Zanini gyalog, és Miksa könnyű lovas ezredekből néhány század szaporitá a vár sere­gét. A várkormányt Piret ott léte alatt is az öreg Rukovina Altábornagy viselte. Várakban háború idején a várparancs­nokságot illetvén a vársereg vezénylete, habár nagyobb rangú tiszt volna is jelen. S miután Piret Temesvárról eltávozott, Rukovina rangban is fő személy és a hadi tanács elnöke volt. Az ő paizsa alatt az Ambrózyféle bizottmány nagy buzgalom­mal működött a Megye népének az országtól eltántoritására, s Ambrózy legdühösebb segéde Zsivkovics g. n. e. püspök vala. Róllok jegyzé meg a honvédelmi bizottmány Oct. 29-i rendé-

Next

/
Thumbnails
Contents