Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

351 nok Zala Altábornagy helyébe a Magyar ministerium Henczy vezérőrnagyot küldte le, kit az országban magyar érzelműnek tartottak s kezében a várt biztosnak hitték. De minden Péterváradon ez évben megfordult tábornokok közt ép ő bizonyult be legellenségesb érzelműnek. Ő titokban Mayerhofferrel Pétervárad átadásán dolgozott, s ha tervei a szint oly éber mint hazafi őrség által fel nem fedeztetnek, árulása sikerült volna. A szövött gonosz ármányról értesült Beöthy országos biztos a Verbászi táborból Péterváradra sietett s egy felül okossággal Blagojevics szilárdságát megerősitvén, másfelül a vitéz Don Miguel két zászlóaljat újra fel lelkesitvén, s tanusitott hazafiságukat megköszönvén, — Henczytől a várparo.ncsnokságot Blagojevicsesal egyetértőleg elvette, s őt házi fogság alá tette. Henczy későbben Budára kisértetett föl, — Pétervárad pedig a magyarok kezében maradt. 43. §. Az aradi vár a Maros bal partján, szemközt O Arad várossal fekvén, igen természetes, hogy mind a felső Bánságra, mind Arad környékére hadilag nyomós hatást gyakorol. September közepéig a várparancsnok Báró Berger Altábornagy és 0 Arad hatóságai közt béke és egyetértés uralkodott. Atalában ez aggastyán tábornok régóta, még temesvári várkormányzása idejéből, a polgári hatóságokkal folytatott baráti viszonyok által külömböztette meg magát. A szerb háború kezdetében készséggel hajolt a kir. biztosság kivánataira. — katonaságot, lőszert, ágyukat szolgáltatott ki. A bonyolódó politicai helyzet mindazáltal reá, mint megrögzött austriai katonára lehetlen, hogy komoly benyomást ne okozott volna. Bosz szándéka legelőbb az aradi nemzetőrség tekintetében, mely Sept. 20-ig a várban őrségi szolgálatot tenni segített, nyilvánult. E napon ugyan is Berger a városi tanácshoz levelet intézett, melyek elsejében a nemzetőrség szolgálatát megköszönte s azt a további tehertől feloldotta. A másodikban tudtul adta, hogy ő ugyan a Magyar Ministeriumtól rendeletet kapott, mi szerint a várban levő két őrségi — fél rokkant — zászlóaljt az Aradvárosban Máriássy magyar alezredes alatt gyülekező önkéntes csapattal váltassa föl, de mivel ő a várat a Császár birodalmi semleges jószágának te* kinti, azon önkéntes csapatot ő felsége egyenes parancsa nél-