Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

344 felhozta, hogy a Szerémség, a pancsoyai és székhelyén kiviil a fejértemplomi ezred az ő hatalmukban van. 3-or. A főodborról állitá, hogy mennél inkább tágult cselekvésköre, s terhes feladata mennél inkább nehezedett, annál inkább fogyott jelenlevő tagjainak száma. A Főoclbor tehát, hogy munkásságának erélye meg ne csökkenjen, Insbruckból visszatértekor megkérte őt, hogy határtalan hatalommal élére tegye magát. O kötelességének tekintette a hatalmat elfogadni, s felosztván a munka többi ágait a főodbor tagjai közt, magának kirekesztőleg a hadi és diplomaticai kört tartotta meg. 4-er. Említette, hogy a rövid idejű egyenetlenségek 0 és az ideiglenes fővezér közt, az ő saját igyekezete s az utóbbi engedelmessége által kiegyenlitettek. 5-ör. Azon megesmerést jelenté ki. hogy a Serviánusok segélye nélkül a háborúban talán egy lépést sem tehettek volna előre, s azért azoknak a közhálát nyilvánította. 6-or. Midőn frigy esők, a Bán — folytat á a gyülésnyitó főpap — most már lelkesen hozzá fogott a hadviseléshez, s Magyarország szivét fenyegeti, midőn az ellenség zavarba esett s zavarában szemlátomást nem tudja mit csináljon ; midőn végre világos, hogy az Udvar is a magyarok ellen fordult, — ő idején találta a nemzet gyűlés öszvehivását. 7-er. A háború vitelmódjáról a Patriarcha elég merész volt azon kijelentéssel élni, hogy a miként az ellenség végső és leirhatlan kegyetlenséggel vitte, ugy az ő részökről az emberiség érzete követtetett. (E képmutatás és rágalom a leg csúnyább nevet érdemli. A magyar részről szigor s a bebizonyított árulás esetében halálos büntetés szokott hadi formák szerint gyakoroltatott, de a felkelők az emberiség előtt arról lettek bűnösekké, hogy borzasztó módon kínozták, csonkították áldozataikat. S hogy azt népök feljebbvalói engedelme [nélkül tette, nehéz elhinni, miután a lázadási főnökök felhívásaiban sokszor találtattak kegyetlen bánásmóddal fenyegetések. így a csuroghi tábor parancsnoka Juli 7-én Törökbecse községhez intézett — e sorok irója által önszemeivel olvasott — levelében betüleg e szavakat használta: »tudjátok ti Ma gyarománok, . hogy oly kínokat fogtok kiállani, minőről a spanyol inquisitió sem emlékezik. Az ő portyázó csapataik borzasztó kegyetlenségeket követtek el. kapitányaik a szerb