Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

334 Túrja ostroma. Ezt Gr. Kolovrat ezredes a Ferdinánd huszároktól vezénylé. Reggeli 4^2 órakor érkezett a helység alá. s nem sokára Castiglione a császár huszárok ezredese csatlakozott hozzá. Amaz 0 becséről, ez Temerinből jőve. Mindenik azonnal ágyúztatni kezdte az elsánczolt falut, s a tüzet öt óráig folytatták, még az ellenség ágyúit elnémították. Akkor a Schwarzenberg ezredi zászlóalj és Vasa ezredi két század 1 század Ferdinánd huszároktól segitve a helység megrohan? sára rendeltettek, de a lázadók oly makacs és sürü puska lökéssel fogadták őket ugy a sánczokról, mint a falu házaiból, hogy kéntelenek voltak vissza fordulni. A vezénylő ezredes Gr. Kolovrat ekkor ismét ágyúit állíttatta előre, s mind két részről még jó ideig folyt a tüzellés, s a község tüzlángba borult, de végre délutáni 4 óra tájban a magyar sereg kéntelen volt vissza vonulni nem csak elfáradsága, hanem azon ok miatt is, mi szerint a Turiai parancsnok Jovanovics segélyére sietett Dadinov csapatjának, a magas tengeri födözete alatt, sikerült a Magyar had hátába kerülnie, visszavonultában még is háborgatni nem merte. Turia alatt a Schwarzenberg zászlóalj sok vitéz tetteket követett el, derék Őrnagya Pyrker a rohamot személyesen vezette. Ezen napi öszves veszteség, Sz.-tamás és Túrija alatt, a magyar részen 20 halott és 90 sebesültből állott. Mind a rendes katonaságból. Az elsők közt báró Neffzer Schwarzenberg ezredi kapitány, és Fiáth főhadnagy a Lenkeyféle huszár századból. A szerbek vesztessége halottakban és sebesültekben 400-ra számíttatott. 31. §. Soha harag és keserv nem volt igazságosabb, mint az, mely a meghiúsult második sz.-tamási ostrom hirére az ország egyik végétől a másikig tört ki. A szántszándékos ügyetlenség az intézkedésekben kézzelfogható volt. A csata alatt p. o. az ágyuk lőszere egy ponton már elfogyott, midőn más ponton még bőségesen találtatott. A meg támadás s visszavonulásra a különböző osztályoknak különböző időben adott parancsok világos tanúságai voltak az árulásnak. Szentkirályi és Bakonyi a csata után felútaztak Pestre megismertetni a kormány és országgyűlést a fenforgó akadályokkal. Mind a mellett fent a fővezénylet elleni kárhozat