Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig
327 föl, ha a Perlaszi táborban Becskerek ellenében állott erejöket 6—7000 ezernyi főre, — a Fejértemplom, Versecz és Moldov-a ellen működött csapatjaikat pedig 5—6000 ezernyire tess.'.ük. Szabad lesz rövid eltéréssel a Szerb háború azon sajátszerű tulajdonságát megemlitenünk, mi szerint a hadak mozdulatai végtelen sebességet nyertek az által, hogy szekér ?ken szállíttattak rendeltetésökre. Ki a bánsági utakat ismeri, tudja mily járhatlanná válnak feneketlen sár miatt az esős időben, de viszont mily sima, kemény, róna tengely űttá lesznek a száraz nyári vagy befagyott téli időben. Sebes kocsizásra alkalmasabb utakat képzelni sem lehet, mint a bánságiak ilyenkor. S az 1848-ik évi nyárt és őszt száraz időjárás jellemzé. Azért sokszor volt látható 4 — 500 székért sebesen hajtva rohanni előre a nagy rónaságon. Mindenik kocsin a hajtón kivül öt ember szokott ülni. A magyar katonaság szállításainál is e sietségi eszköz nagyban gyakoroltatott, csak hogy nem volt eset, hogy közvetlenül csatára, mint az a szerbeknél vala szokásban. A mi a Bácskában csoportozott lázadók erejét illeti, — főtáboruk a nagy római sánczokban vala, hol maga a fővezér Sztratimirovics, vagy távollétében Jovanovics vezényleti, s a sereg száma 10 ezerre becsültetett. Ezen álláspont a Magyarok O Becse és Pétervárad közti vonalában feküdt, s azért az ellenségre nézve fő fontossággal birt. A nagy árkolásai által erősséggé izmosodott Sz. Tamáson mindig volt legalább 5 —6000 ember, kiket a fővezér távollétében Biga kapitány vezénylett. Titelben mozgó tábor létezett. Végre noha nem a Bácskában volt helyezve, de mivel a bácsi magyar tábor ellen szintúgy mint Pétervárad ellen volt felállítva, a Szerémségben, Cserevicsen és Kameniczon, Novich alatt létezett s körülbelül 8000 embert számlált nagy tartalék tábort kell itt megemlitenünk, -— mely egyszersmind Karlováczot fedezte, s a lázadók Szerviávali összeköttetését tartotta fen. Mind ezen táborok népe nagyobb részt fegyvergyakorlott végvidékiekből, vagy a még harcziasabb Szervianusokból állott. Agyúkban, főleg a három fontos könnyű telepeik hozzá számításával, a magyaroknál erősbek voltak. Végre az ő rendes erejöket is ugy mint az országét, a szükséghez képest kisebb vagy nagyobb néptömegek szaporították.