Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

315 a szabadban, hanem a házak ablakairól is lövődöztek, de daczára makacsságuknak, a magyar csapat ki verte őket a helységből, és egy ágyújokat elfoglalta. De a helységen kívül a felkelők ismét lábra kaptak, s a harcz megujíttatott. Nem sokára a magyar tüzérek erős és pontos tüze, s különösen Appel Don Miguel Ezredi őrnagy által a két gyalog századdal tett igen ügyes oldal mozdulat következtében soraik végkép felbomlottak, s ismét két ágyút a győztesek kezében hagyván, futásnak eredtek. A huszárok Aschermann főhadnagy alatt űzőbe vévén a hátráló ellenséget, hetven foglyot hoztak be. Halottjok a faluban, honnan tömeges zavarban futamodtak ki, számos maradt. Az ellenség harmadik osztálya, Sztratimirovics személyes vezénylete alatt, Elemérre nyomult, Kiss tábornok terjedelmes Uradalmának székhelyére. E faluban Gr. Eszterházy Sándor Őrnagy egy század huszárokkal, 2 század gyalogsággal és két ágyúval állott, de nem Ítélvén magát elég erősnek a sokkal nagyobb számú s ágyukban igen erős ellenség vissza verésére, a megtámadást meg sem várva, Elemérről Becskerek felé kihúzódott. A lázadók tehát elfoglalván Elemért, nemtelen boszszúval öszve rombolták és kirabolták Kiss Ernő fényes kastélyát, a gazdag bútorzat elpusztítása és sok drágaság öszvetörésével vagy elhurczolásával legalább 100 ezer pengő forintra rugó kárt okozván. Kiss tábornok az Aradáczi ütközetről jővén Eszterházy visszavonuló csapatjával találkozott, s azzal egyesülve Elemérnek fordult, hogy a rabló ellenséget meg fenyítse, de ez nem várta be őtet, s vad pusztításai színhelyéről a Tisza felé vissza húzódott, s azon át kelt a csajkás kerületbe. Miként észre lehetett venni beszélyünkből, Knicsanin a hármas ütközet alatt Tomasováczról, hova a lázadók ereje Fejértemplom tájékáról mindinkább húzódni kezdett, nem tett semmi mozdulatot Becskerek felé. Sztratimirovics Becskerek elleni tervei ezen hajótörése után a lázadók hosszabb ideig nem merték nyugtalanítni a magyar tábort. De Oct. 9-én a Becskerektől egy mértföld távolságra eső Zsigmondháza helységet és az ott szállásolt magyar katonaságot esti 10 órakor váratlanul lepték meg. Az. utóbbi rendetlenségben húzódott ki a faluból. Az Ecskáról oda