Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

300 csolni embereinek. Vissza kellett tehát fordulni s az uhlánok két sora közt lépésben hajtani Versecz felé. Néhány perez múlva az uhlánok táborából egy harmadik tiszt sebesen nyargalva jöve a Biztoshoz, s azon Üzenetet hozá, hogy ha a verseczi Nemzetőrséghez szólló s az ágyuk ki adását megrendelő parancsot ad magától, személyét tovább letartóztatni nem fogják. Ez igényt a kir. biztos megtagadta, s a menet folytattatott. De az eset hire már eljutott Verseezre s a Nemzetőrségben zajos ingerültséget szült. Elszántan s fenyegetve készültek a magyar kormány megbizottján végbe vitt erőszakos megtámadást megbőszülni. A még mindig a város előtti mezőn táborozó Blomberg és Mayerhoffer megtudván a város fenyegető hangulatát, még sem mertek véres jelenetekre okot szolgáltatni, s azért egy negyedik tisztet küldtek a biztoshoz, s általa nagy sietséggel — mi előtt a menet a városhoz közel volna, — mentegették az esetet, mint tévedésből számlázottat, s engedelmet kérve tőlle utjának további gátlásától el állottak. Az ő elmenetele után Blomberg bejött Verseezre, s vele az előbbi napi gyűlésből kiküldött tagok, kiket az ellenséges táborban foglyok gyanánt tekintettek. Az ezredes most utoljára szóllítá fel a polgárságot az általa kötött semlegességi szerződés elfogadására, hozzá tévén ama ijesztést, mi szerint ha magokat a következő napig meg nem adják, Versecz meg fog támadtatni. A fegyveresen még együtt álló s a napnak eseménye által felizgatott Nemzetőrség bosszúval utasitotta vissza a felszóllítást, s tudtul adá az Ezredesnek, hogy a várost megfeszitett erővel fogja ótalmazni. 11. §. A habozó helyzetet, melyben akkor Magyarország volt, eléggé jellemzi azon körülmény, hogy az Austriai Consul és Ezredes Mayerhoffer nyilvános működése a lázadók táborában még nem tekintetett a Fejedelem akaratjából származónak. A világ akkor annyit beszélt az Udvari Camarilláról, hogy végre az Uralkodó ház a közönség ezen hiedelmében magára nézve kedvező eszközt talált és szerette, ha kétséges sikerű lépései a Camarillának t ulaj donittatnak, és az által a Fejedelem a compromissiótól megóvatik. így Mayerhoffer ármányait, s az udvartól nyert megbízatásait az Austriai Ministerium a bétsi országgyűlésen tudtán kívülieknek nyilat-