Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

297 Ott magyar lakosok tömegei közt veszély nélkül hagyathattak addig, mig a Ministerium az országból ki takarodásokat eszközölte volna, Fájdalom a magyar kormány hatalma mind ez idegen katonaságra, mind a hadi kormányra ez időben már nagyon megcsökkent volt, Ennek következménye volt, hogy a kir. biztosság és a főhadi kormány közt naponta tágult a szakadás. Mind e körülmények a Verseczi táborra kártékonyán hatottak. A külömböző hadrészek, mikből alkotva volt, egymást gyanús s haragos szemmel kisérték. Mind a mellett azon egyetértés, mely a lakosok közt meg állapodott, nem rendült meg. A Szerb lakosok a közvédelem készületeiben részt venni kivántak, s magok ajánlották, hogy a török háborúkból fenmaradt sánczokat ők fogják újra feltölteni. Püspökjök, bár a szlaticzai monostornak a honvédek általi elpusztitása felett érzékenyen panaszkodott, folyvást üdves hatást gyakorlott reájok. Azonban Bobalics, a vracsevgáji Szerb tábor vezére, értesülvén a magyar tábor bérviszonyainak rosszabbodásáról, s más részt látván, hogy Fejértemplom ellen Madersbach és az őrség rendithetlen ellentállása mellett nem képes semmit sem tenni, azon város szomszédságáról „Versecz tájékára vezette csoportjait, Legelőbb Udvarszállásra az előttünk már ismeretes Krassó megyei magyar helységre tört. E derék község a lázadóknak ellent állott, s miután belőle több személy nem s korkülömbség nélkül ez emberietlen csoport által agyon veretett, a tul erő elől vissza vonulni, s hajlékaitól eltávozni kéntelenült. Az üres falut a lázadók felgyújtották. Majd Jam és Szuboticza szinte Krassó megyei helységeket foglalták el. Az ott tanyázott krassói határőrség az ellenség első megpillantására azonnal eltávozott, a két községi lakosok pedig rokonszenvvel fogadták őket, így a lázadók a Járni Urasság, Gr. Bissingen birtokában háborgatlanúl űzték vad pusztításaikat. Majd Kustély, Podporány és Vojvodincz Temes megyei helyeket szállották meg. Vojvodinczon Bobalics főhadi szállását ütötte föl. Az ellenség e mozgalmát Blomberg Yerseczről tétlenül nézte. A polgárok látván a veszély közeledését, minden lehető védelmi készülethez fogtak, torlaszokat emeltek, sánczokat húztak, fegyveresen ki állottak sat. Oyanú terjedezett, hogy Bobalich Blomberggel egyetértésben tette mozdulatát, s e gyanút erősítette a körül-