Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

26 megérkezése előtt Eder őrnagytábornok vezényletté, s Száma mind inkább szaporodott. Az első honvéd zászlóalj, mely a Szerbek elleni táborozás terén jelent meg. Csuha Alezredesvezetése alatt Júni 22-én vonult bé (Hbecsére, teljes száma mnjd 1500 főre rúgván föl. A Ferdinánd huszárok ezrede is a tábor kiegészítő részévé lőn, s valamivel későbben ugyan, semhogy e fejezetbeli eseményekben részesülhetett volna, a császár huszárok ezrede is jött, János Dragonyosokkal tanyázó állomást cserélve, Slavoniából által. Az 1200 főnyi pesti önkéntes zászlóalj is Cserey Őrnagy alatt leérkezvén. Ó-becsén és Földváron helyeztetett el. Az Este magyar gyalog ezred s a feljebb érintett Zanini olasz zászlóalj szinte a bácsi haderőhöz tartoztak, s egyes részeik a szükséghez képest majd a becsei táborban majd Temerinben vagy Újvidéken szállásoltattak el. Több megyékből egyes Nemzetőrségi csapatok is felváltva öregbiték a tábor létszámát. Midőn pedig O Becse a rendes haderő főhadiszállás,-;v;í rendeztetett, Bács megye tulajdon nemzetőrségének táborhelyévé () Kér helység választatott, fekvén egy kis oldal szeglettel majdnem a középpontban O-Becse és Újvidék között, s e szerint az öszveköttetésnek fentartására azon esetben is. ha azt a csajkások Temerinnél áttörnék, igen czélszerű lévén. Ezen kétségtelen haszontétel mellett azonban az ó-kéri tábor, egyes nemzetőr részleteinek a békés lakosok ellen is elkövetett kihágásai által, sürü panaszokra adott alkalmat. — így volt alakítva a magyar erő, mely a Szerbek nagy római sánczokbeli táborával, és a Szurdutsky nevü nyugalmazott tiszt s főodbori ezredes parancsaitól függött csajkás zászlóaljjal szemben állott. 23. §. Csernovicsot az általa Újvidékre rendelt Kiss Ernő-féle csapatnak több felőli parancsok folytában vissza a Bánságba fordulása méltó aggodalomba vetette az Újvidék s Karlovácz körüli zavarok sietős és erélyes elnyomásának lehetősege iránt. Azért, midőn a fölkelési főnökök fegyvernyugvásra hajlamáról értesíttetett, azt visszataszítani nem vélte tanácsosnak, sőt ha hiúnak is fogna mutatkozni azon remény, hogy a fegyvernyugvás ideje alatt kibékülés eszközöltetlmrnék, azt mégis a magyar seregek szaporodására, öszvevonulására s főkép Ujvidékhez közeledésére nyerendő idő miatt