Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

263 sági megyék nyugalma a szerb izgatás s többféle, bár nem nyiltan ellenséges, de kellőleg nem ismert irányú mozgalom által veszélynek kitéve; s e szerint idegenek agitatiója épen nem tűrethetett, egyik tanúság az, hogy Arad Megyében olyan volt a bánsági megyéktőli félelem, mi szerint a vármegye végzést hozott a marosoni kompok és csónakok elszedésére s a közlekedés elzárására. E végzés azonban, mint az ország békés polgárai ellenében sértő s inkább szakadásra mint öszveolvadásra vezető, a kir. biztos által megsemmisíttetett. (Annál lelkesebb volt Arad városnak eljárása a bánsági harczias állapot irányában. Nemzetőri tüzéreit, két két ágyutelepre megkivántató számban, a Becskereki és Verseczi táborokba küldé, s az Aradi tüzérek az egész forradalmi háború alatt hiresek maradtak. Azon felül 2 század gyalog s 1 század lovas nemzetőrséget küldött Becskerekre. Az Aradi várban is, a várőrség nagyobb részének a bánságba szállítása után, Aradvárosi Nemzetőrök teljesítették a szolgálatot. Arad a legbuzgóbb s legáldozóbb helyek egyike volt.) 21. §. A mi e fejezetünk időszakában Bácsban történt, mi alatt e nevű megyén kivül a csajkás zászlóaljt, sőt a péterváradi várat is értendjük, az szorosabban foglalható öszve, miután a lázadás tere a bánsa'ginál kisebb s annál fogva az ország haderejének alkalmaztatása is központosítottabb volt. Karlovácz ostromlása után Hrabovszky tábornok, a péterváradi főhadi kormányzó, ismét egy barátságos eszközt kisértett meg a lázadók kiengesztelésére, oly proclamatiót hirdetvén ki, miszerint mind azok, kik Karlováczon öszvecsoportosultak, s talán megbánva tettöket, félelemből nem mernek haza térni, bátran oszolhatnának szét, mult tettekért semmi kérdőre vonás nem fogván ellenök intéztetni. S mivel szava nem csak nem hallgattatott meg, sőt, mint e fejezet elején láttuk, a péterváradi és csajkás végvidékiek még határozottabban álltak hozzá a lázadáshoz, Hrabovszky tábornok a dolgok állásáról a Fejedelemhez jelentést tett, s egyszersmind azon kérelmét terjeszté föl, hogy még egy békés felszóllítás kisértetnék meg a Fejedelem saját neve alatt. A lelkiösmeretes derék tábornok kívánsága az Udvar által teljesíttetett, s ötödik Ferdinánd saját aláírásával következő Szózatot bocsá-