Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

£60 tatása, s külsejének bizonyos mysticus kifejezése által az oláhok alsó osztályainál népszerűségben azon arányban növekedett, mellyben a szerb hyerarchiának ellenei bosszúja mind inkább nőtt és nyilvánult. Szerencsétlenségére azonban a helyett, hogy megkezdett pályájára a Szerbek és oláhok köztti viszonyok egyengetésére s a nyelvmivelésre szorítkozott volna, egyszerre Krassó Megyében a földes ur és jobbágyok köztti viszonyzatot tűzte ki izgatása czéljául. minek folytában bezáratott, s mint közrend háborgató négy évi fogságra Ítéltetett el. Az 1848. Mártiiisi események tehát őt a budai börtönben találták, a honnan Stancsicscsal együtt mint politicai rab a nép által szabadittatott ki, s az útszákon szabadság mártyraként hordoztatott. Ezen jelenet a hírvágy nélkül nem szűkölködő Murgura a hazafiság tekintetében jó hatást tett, s talán e hatásnak volt némi része abban, hogy mihelyt a szerb lázadás ütött ki, ő nemcsak régi érzelmeihez képest a szerbek ellenségévé, hanem a magyarok barátjává is nyilatkozott, s nem késett az oláhokat tüstént arra késztetni, hogy a haza oldalára álljanak. Majd Krassó Megye egyik képviselőjévé választatott, s az országgyűlésről a Ministerium azon engedelmével, hogy az Oláhok köztt népgyűléseket tarthasson, lejött a bánságba, oly pontra lépett tehát, melyen működése politicai jelentőséget nyert. Miután a kir. biztossal teendőit előre közlötte s arra kötelezte le magát, hogy a Népgyűlés végzéseit nem határozatok, hanem a Ministeriumhoz fölteij esztendő kérvények gyanánt tekintendi. Juni 27-re Lúgosra Oláh Népgyűlést hirdetett az alvidék minden részeiből. Hogy minden váratlan események ellen rögtön intézkedni lehessen, a kir. biztos is a gyűlés napján Lúgosra jött, s a Gyűlés előkelőbb tagjai előtte megjelenvén az országhozi hűségöket tolmácsolták. A népgyűlés a városon kivül tartatott vagy 1500 egyén jelenlétében, a bánság majd minden sőt Arad megye némely vidékeiből. Murgu volt Elnök s egyszersmind a leghatályosabb szónok is. A Gyűlés nemcsak a köznép tehetősebb embereiből, hanem számos lelkészekből s más tisztesebb osztálybeliekből volt alkotva. Következők voltak végzései: 1. A Ministeriumnak följelenteni, hogy az oláh nép az ország védelmére fegyvert fogni kész, de óhajtja, hogy fő és alkapitánya