Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

246 öt zászlója, négy ágyúja, s két lőszeres társzekere esett a győztesek kezébe. A magyar részről a vesztesség az ellenségéhez képest minden arány alatt kicsiny volt, — 7 halott közlegény, és egy megsebesült Őrmester. Midőn a csatának vége lőn, a huszárok és Uhlánok zajos örömmel kisérték a foglyokat be a városba, s büszkén mutatták véres kardjaikat. Nem volt külömbség a magyar és az idegen katonaság hangulata köztt. Rég várták az alkalmat, hogy az elbizakodott lázadókkal megmérkőzzenek, s midőn a nyert alkalmat oly fényes szerencse kisérte, mindnyájuk elragadtatása egyenlő volt. A tisztek közül Gróf Eszterházy őrnagy tekinteték a nap hősének. 14. §. A győzelem hire villám szárnyakkal terjedt el az egész alvidéken s rövid idő alatt az egész országban. Maga az országgyűlés nagyon megörvendezett, midőn annyi szerencsétlenség, annyi halogatás után végre oly nevezetes győzelem jelentését vette. Blomberg magasztalás tárgya lett mindenütt. A bánságban az ország ügye vidámabb képben soha sem volt mint ez esemény benyomása alatt. A megyékben elhalt a lázadási kórjelek utolsó szikrája; azok kik gyanúsoknak tartattak, most leginkább buzogtak a győzelem feletti öröm nyilvánításában. A végvidéken a magyar rokonszenvű helységek a lázadók igáját mellökről ledőltnek érezték, s fennen kiáltották, hogy ha a magyarok sietve lépnek be a végvidékber ők segítségökre mennek, s a lázadásnak csakhamar híre sem marad meg. Fejértemplom nem késett Blomberghez tudósítást küldeni, miszerint ha hadával sietve lépi át a határt, a fejértemplomi fegyveres polgárság vele egyesülni fog, s nem lehetend kétség, hogy a még győzelemtől ittas katonaság öszveolvadva az ő, vidéket és körülményeket ismerő népökkel. a lázadókat végképen fogja semmivé tenni. Oly helységek is találkoztak, melyek addig a felkelőkkel tartottak, s a Verseczi csata hírére tőllök elpártoltak. így azon tartalékcsapat, mely Dreyhann kárhozatos alku kötésénél fogva Juni 22-én Fejértemplomból a lázadókkal ment el, s a Verseczi csatában résztvett, a csata után hazatért, s azon községekkel együttr melyekből való volt, az ellenség sorait elhagyta, sőt rendes kötelességét, a Dunamenti őrvonalra kiállását, teljesíteni kívánta. De Blomberg, valamint a csata alatt, félre téve