Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
I. rész: 1847/48. országgyűlés - II. Az ország közhangulata
3 függésből, melyben azokat az osztrák financiális rendszer lenyűgözte, sem szellemi haladása nem nyerte a képviselőház népszerű előtérjesztvényei szerinti megfejtést, a kormánynak s a felsőháznak ellenszegülései miatt. Mégis az 1844-iki országgyűlésnek sikerült annyit kivívnia, hogy azontúl nem csak a nemességet érdekelnék az ellenzék törekvései, hanem az a melletti buzgalombani részvétre jogosítva érezné magát minden gondolkozó honpolgár. Azon törvények, mellyek a hivatal és birtokképességet minden honfira terjesztették ki, ámbár közvetlenül nem szélesbítették meg a jogélvezők körét, mégis üdvesen hatottak a közvéleményre, az ellenzék kétségtelen jó Íriszeméről átalános meggyőződést szültek s jogérzetet nyújtottak a, mint mondani szokás vala. sánczon kívül állóknak az elvek vitatásába s terjesztésébe befolyni. Volt azonkívül az 1844-iki országgyűlésnek egy nevezetes műve. A kormány visszautasítván az országgyűlés kivánatát, miszerint a vámügy elhatározására szükséges adatokat közölje, s az örökös tartományokkali egyezkedés végett Austriai biztosságokat neveztessen ki, — e visszautasítás nem csupán a törvényhozás élénk válasziratára adott okot, hanem a képviselőház szélső baloldali tagjait arra ösztönözte, hogy rögtön cselekedni, a haza lebilincselt anyagi állapotának felszabadításához önerővel hozzáfogni, s e téren lehetőleg legtágasabb izgatást megkezdeni határoznák el. Az országos védegylet volt e lelkesülésnek teremtménye. Az indítványozók Kossuth Lajost, ki akkor lelépve hírlapi pályájáról, az ország középpontján, az egyesületi téren működött, Pozsonyba hivták fel, az ügy vezetését kezébe tették, s az országgyűlés ajtaja bezáratván, az ő irányadása szerint megindíttatott a legnagyszerűbb izgatás, mit korunk O'Connell pályaterén kivül látott. S ezen működés közvetlenül az iparüzlet felszabadításának, de közvetve az Ország átalános önállóságának eszméjét árasztá el Magyarország egész területén. Hatása pedig aunál inkább terjedett, mert e téren a hazafiak köztti politicai választó falak leomlottak. A kormány felfogni látszott az ügy jelentőségét, [s előbb tartózkodással csupán jelentéskivánó, majd tiltó rendeletekkel útját vágni törekedett. De a kormány tilalma csak uj ösztön volt, a hazafi vállalatban részt venni. S a rendeletek a dolgot azon uj 1*