Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

209 adta, a kormány kijelenté, hogy az országot két felől fenyegető háborút megüzentnek kell tekinteni. De bár rendeleteiben erély és kiszámitás nem hiányzott, mégis a körülmények gyakran oly hirtelen fordulatot vettek, hogy a rendelet czélszerűsége megszűnnék, mielőtt végrehajtása elkezdetett.) A kormány Juni hóban Szegeden nagy tábort öszvegyüjtendőnek határozott, melyre mind a régi rendes, mind az új honvéd katonaságból, sőt a felfegyverzendett népből is nevezetes csapatok megrendelve voltak. De oly gyorsan haladt a lázadás, hogy e szándék nem sikerülhetett, a már lázongó vidékre kellvén küldeni minden kiállitható katonát. (Szándék volt ezen táborban az egész erőt öszvehangzó rendszer szerint gyakorolni, egy parancsnokság alá vetni, szabályszerinti részekre felosztani, s aképen egy jól rendezett nagy sereget tenni mozgásba, hogy a lázadók, kik magokat síkon mutatni merészelnék, sebesen megverethessenek, külön külön fészkeik pedig egymásután lerontathassanak. A táborozáshoz megkívántató élelmi és szállási rendeletek mind megtéve, s nagyobb részben már teljesítve is voltak, s mind a mellett a terv foganatba nem igazíttatott, és a tábor nem gyűlt öszve. Mert a miként a lázadás váratlanul egy vagy más ponton emelte föl fejét, annak lenyomása, vagy a közel vidéknek a pusztítás elleni megvédelmezése szükségessé tette, hogy semmi fegyveres nép, s főleg katonaság használatlanul bármi rövid ideig is ne hagyassék. Egy másik rendelete a ministeriumnak szerencsésebb sikert nyert a végrehajtásban. A ministerium tudniillik igen bölcsen látta át, hogy miután a végvidék majdnem egész hosszán ellenséges őrvonal állíttatott föl a megyék ellen, ha ezen cselekvés részünkről viszonozatlan maradna, úgy a lázadók könnyen űzhetnék izgatási kísérleteiket a Megyékben, midőn általok minden rés elzáratott, melyen a Végvidékre az ország érdekében hatni lehetne.) Elhatározta tehát, hogy Temes, Torontál és Krassó szélein határőrségek állíttassanak föl. (A mi Bács megyét illeti, noha az a felkelőktől, a csajkások rövid határszélét kivéve, a Duna által választatott el, s azért reá nézve a fentebbi rendelet oly kiterjedésben, mint a bánságban, szükséges nem volt, mégis e megye 20 ezernyi sereg kiállítását, s e sereg által a csajkások határától Futakig VUKOVICS S. EMLÉKIRATAI. 14