Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

161 UÍÍV kívánták a tervezett független horvát vagy illyr ország alkatrészévé nyerni, miként a szerbek az új »Deszpotina« keblébe olvasztására jogosítottaknak tekinték magokat, — az illyr és szerb agitatio, melly a magyar nemzet elleni működéseiben egy volt, de egymás irányában vallási, irodalmi s politicai elsőségi érdekekben külömbözött, vetélkedett a közvélemény vezetése fölött. A magyar elemnek utósó küzdelme Szerém megye május 6-án tartott közgyűlésén folyt le, Zsitvay alispány, .a szerémi magyar párt főnöke elnöksége alatt. Mind az illyr, mind a szerb érdek képviselőji nagy előkészületeket tőnek a magyar párt végképi kiszorítására, s a gyűlés napján számos fegyveres népet csődítettek öszve a megye székvárosába, Vukovárra. Az alispánnak mind a mellett sikerült a szomszéd végvidéki Brodi Ezredből, melly a zajlás színhelyétől távol lévén még normális állapotában volt. és a törvényhatóság felszóllítását teljesíteni kötelességének tartotta, katonai segélyt kapni a közbátorság feritartására, s e támasztól segítve a tömegeket lefegyverezni. A győzelem azonban nem volt olly könnyű a gyűlésteremben, hol az izgatókat a tanácskozás szabadsága vedé, mint volt az utczán. A tárgyallás első kérdése volt: kell é a magyar országgyűlésén hozott törvényeket kihirdetni vagy nem ? Az illyr és szerb vezetők ellenzették a kihirdetést, azon törvények érvénytelenségét tót és horvát országra nézve vitatva, s nézeteiket a hallgatóság orditásai támogatták. Az alispány ildomosnak találta a közjogi vitatkozás mellőzésével a magános perlekedők érdekeit hozni fel okúi a kihirdetés mellett, ki emelvén a zavarokat, mellyek a magyarországi és kapcsolt részekbeli törvénykezési ugyanazonság hirtelen kettészakitásából keletkeznének, s azon felül helyesnek ismerte el, hogy az eredeti magyar szöveg fölolvasása mellőztessék, s a szerb fordítás hirdettessék ki. így a józanabb részt maga oldalára voná, és a törvények kihirdettettek. Majd egy más tárgy fordult elő, melly a szenvedélyeket még inkább ingerelte, t. i. JeUachich felszóllító levele a Megyéhez, mellyben a hatóságot a magyar ministerium iránti engedelmességtől tiltotta el. Noha a bán levele a tömeg riadó helyeslései által fogadtatott, az alispány hideg megfontolása még egy győzelmet aratott, általa indítványozott ama középút, hogy a megye, mi előtt VUKOV1CS S. EMLÉKIRATAI. 11