Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés

140 mait úgy elsodorta, hogy szerbajku honfitársaink örömkifakadásai nem voltak kevesbbé harsányok mint a haza bármelly fiaié. S csoda-e, hogy a kicsinyes s csalárd hitet terjesztő zágráb-ujvidéki izgatásnak el kellett törpülnie a jogok nagysága előtt, miket a magyar országgyűlés az öszves népnek nyújtott. Mert szabadulás az úrbér kötelékeiből, teljes politicai szabadság és egyenlőség, — és hogy még különösen a szerbekre alkalmazzuk egyes ajándokai említését — az egyházi rendnek a catholicussal egy rangba helyezése, miután olly keservesen epedett, — és a mi legtöbb, szabad szerb sajtó és szabad szerbegyesületi jog, tehát a nemzetiség korlátlan fejleszthetése — nem voltak-e mind olly eredmények, minők a népámítók biztatásaiban vérmes remény alakjában sem merülhettek fel. Lehetett-e többé vallási alárendeltségről, nemzetiségi korlátozásról szó ? Az izgatás tehát mindenütt elnémult, az országgyűlés halhatlan érdeme mindenütt ünnepeltetett. Nem szólunk a megyék és királyi városok hatósága alatti helyekről, hol a nép hazafi hullámzásait, jártas hazafi kezek vezették; hanem a végvidéket hozzuk fel, hova addig nem csak a magyar közéletnek szelleme, de még a magyar törvény sem hatott el. Pancsován, Zimonyban s más véghelyeken az ország többi városaihoz hasonló népgyűlések tartattak, az országgyűlésnek bizalmi s köszönő feliratok határoztattak s. a. t. Mind ez, valamint a karloviczi érseknek a Bécsbe menő országgyűlési küldöttséghez csatlakozása, az utolsó pozsonyi országgyűlés leírásában tulajdonabb helyét birja. Itt csak azt emiitjük meg. hogy az ország más részein, s a végvidéki szerblakosságu városokban tartott szabadságünnepek között alig volt egyébé külömbség, minthogy az utóbbiakban a magyar zászló mellé az addig ismeretlen szerb zászló tüzetett fel, minek akkor még politicai elválás értelme nem tulajdoníttatott, mert a magyar zászló az ország, a haza, — a szerb pedig az ő nemzetiségűk jelének tekintetett. Mindenütt polgári önérzet nyilatkozott, a nép a régi helyigazgató hivatalokat megszüntette, és szabad helyhatósági önkormányzást tettleg hozott létre. A szorosabban magyarországi határvidéket őrző úgynevezett bánsági ezredeknek csak első zászlóaljai levén addig Olaszországban, april hóban a második zászlóaljak kiindítása parancsoltatott mec.