Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés

134 keblében, nem az udvar ellen, melly e tárgyban sikeresen játszotta álarczos szerepét, s nem is csupán a cathol. főegyházi rend, hanem az országgyűlés ellen, mellyről mindannyiszor keserűséggel telve tért haza, s körözetében hasonló érzelmeket terjesztett. A cathol. főegyházi rend a dologban csupán a római egyház elsőségének megőrzését látta s nem vette észre a kárt, mellyet az által a haza egysége fejlődésén ejtett. Saját hatalmának jeleit mutatni gondolta, holott csak az udvar nemzetellenes czéljainak eszközéül használtatott, 17. §. Az 1792. 27. t. cz. azon része is, mellyben, mint a Cancellaria Illyrica eltörlésének következménye, a gör. n. egyes, felekezetből folyvást két egyénnek a magyar udvari kanczelláriánál tanácsosi minőségben alkalmaztatása biztosíttatott ; szinte feledésbe ment. Más kormányszéki hivataloknál is a gör. n. egy. felekezetbeliek hasonló mellőzés ellen panaszkodtak. Ezen mellőzésnek azon nép hangulatára nagy hatása volt annál fogva is, mert köztudomásra van, mennyire hivatalvágyó e nép úgynevezett tanultabb osztálya. Azonfölül a gör. n. egyes, alsó papság, daczára miveletlenségének, — mellyből azon időben ritka kivételt lehete találni — nem volt igénytelen, s a polgári életbeni hátratételét, szemben a cath. egyházrend felsőbb helyzetével, irigységgel és boszusan tűrte. E körülmények, t. i. gondtalanság az ország, — ármány az udvar részéről, voltak fő okai, hogy azon két osztály, melly a néppel legerősebb kapcsolatban áll, a papság és az úgynevezett tisztesebb osztály, a polgári jogot reájok kiterjesztő törvény hozatala után nem sokára, a haza érdekeivel összeütköző irányba visszaesett. 18. §. Hogy ellenkező eljárás ellenkező sikert idézett volna elő, és hogy szabadságot árasztó politicai intézményekben részesülés, rokonszenvet és összeolvadást von maga után, azt a szerb származású nemesség legnagyobb részének szellemi fejlődésén tapasztaltuk. A megyei életben, melly önállóságánál fogva, az udvar befolyásának kevésbé volt kitéve, mint más hivatalos körök, ezen felekezetbeli családok egyaránt élvezték jogaikat a többi vallásuakkal, tagjaik mindinkább szaporodó számban hivatalokra alkalmaztattak, s egy nemzedékről a másikra a magyar nemzetbe szorosabban olvadtak bele. Ez eset-