Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés

125 mellyeket az újvidéki küldöttség tolmácsolt a pozsonyi országgyűlés előtt — színvonalán hagyatnak meg, azok nagyobb részbeni megnyerése és ekképen a magyar nemzetteli kibékülés rövid időn bekövetkezik; mit minden áron meggátolni a bécsi udvartól kapott főutasításuk volt. Innen magyarázható a szerbek függetlenségi vágyainak az osztrák udvar általi tűrése. O nem csalatkozott, midőn azon vágyakat veszélyteleneknek s könnyen megsemmisíthetőknek előre gondolta, mihelyt ;i magyar nemzet legyőzve leend. Hogy ezt a szerblázadási főnökök nem látták át, az vagy bölcseségöknek nem válik \ diszére, vagy saját népük elleni árulásukból magyarázható. Bármint legyen, a fennebbiekből kitetszik, hogy a felingerlett országszerzési vágyak folytán, a szerblázadás inkább a foglalási vagy hódítási harcz jellemét viselte, mint akármellyiket az elül érintettek közöl. Azért tekintették azt Szerbiában saját országos ügyöknek és sikerétől önhatalmuk növesztését reményiették. 7. §. Hogy a szerbek helyzete, mellyben azt az 1848-ik évi események találták, és melly miatt lehetséges volt. hogy több mint 100 éves nyugalmas együttélés után olly hirtelen és olly borzasztó ellenségeskedésre izgattassanak fel a magyar nemzet ellen, világosabban megértessék, szükséges hogy néhány pillanatot a múltra vessünk. Nem lehet azonban feladatunk a szerb nemzet történetét írnunk, s azért csak fővonásait érintendjük meg az arra szolgáló adatoknak. A szerb népnek egy része hazánk régi lakosai közé tartozik, mint, a kikindai kerület kivételével, a Bánságban és a slavoniai megyékben lakók; többi része azon bevándorlottaknak ivadékaiból áll, kik a 17-ik században Szerbiából és más török tartományokból költöztek be. Ez utóbbiak a kikindai és becsei kerületben, Bács megye alsó részében, a csajkások kerületében, valamint Horvátországban a Károlyvári végvidéken lakó szerb népességet képezik. A hazánkbeli összes szerb népnek külön története e bevándorlásoktól veszi kezdetét, azon időn innen, az az előtt benn lakottak története is a beköltözöttekével összeolvadván. Első Leopold uralkodásának fő munkássága korlátlan hatalmának Magyarországra kiterjesztése s állandóvá tétele levén, minden tetteit, — mint a í-tö^qk ellen folytatott hábo-