Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VII. A ministerium kinevezésétől a ministeriális törvény királyi elfogadásáig történt nevezetesebb dolgok

101 választójogának meghagyását, az egyenlőség elvéből indulva ki. nem hagyta helyben, s a nehézség megoldásául a szavazat átallánosságát kivánta. A feljebbi proclamátióra következett napon a hangulat feszültsége nem tágult, s nagy tanácskozmány tartatott Csányi Lászlónál. Nem csak az udvar árulása, nemcsak az ellenforradalmat szító egykori kormánypárt javulhatlansága, hanem az országgyűlés kellő erélyének hiánya is volt a panasz tárgya, s láng lelkesités kútforrása a forradalmi szellemű szónokok ajkain. Perczel Móricz azt indítványozta, hogy a választmány ismét ülést hirdessen, s abból nemzeti convent hivassák összve. A többség az indítványt idő előttinek találta, mert megtörténhetnék, hogy két, három nap alatt kedvező királyi válasz érkezik, és akkor a Convent öszvehivása botránynak maradt volna meg. Az elmék tehát ismét várakozásra hajlottak. Ugyan e nap késő estéjén egy más nemű eset a népet újra felvillanyozta. Némely polgárok egy a budai oldalon lefelé hajókázó hajón Promontor alatt lőporszállítmányt fedeztek fel, s azt Ptottenbiller Polgármesternek feljelentették, ki azt nemzetőrök által tüstént lefoglaltatta s a város puskaporházába szállíttatta. A megrémült, s felindult közönség a ministeii meghatalmazattaktól szorgalmazta, hogy ez alattomos lőporküldemény \ felett vizsgálatot tartassanak. A dolog iránt általok megkérdezett Lederer tábornok azt bizonyította, hogy a szállítmány Eszék várába rendelve volt, s annak szabadon adatását a ministeri meghatalmazottaktól kérte, mit ők megtagadtak azon okból, hogy a szállítás a lőpor szállítására fenálló szabályok meg nem tartásával, sőt azok ellen titokban és éjjel történt. A közvélemény a még idegen hajlamú katonai parancsnokság ellen kifejtett ez erélyben közbátorsági biztosítékot talált, mellyre a szárnyalló rémhírek közepette, mik szerint a katonaság legkissebb zavar esetében a városból előbb kivonulni, s aztán azt ostromolni szándékozik, szükség volt. A későbbi körülményekből valószínűnek látszik, hogy e lappangva küldött lőpormennyiség az alvidéken czélbavett lázítás szükségeire szánva volt. Az országgyűlésen és a fővárosban történő dolgok a haza minden részeiben rokon jeleneteket idéztek elő, noha