Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

91 az országgyűlés eloszolni fog, a haza sorsát nyugalommal bízván az uj kormány kezeibe, melly iránt a fővárost bizodalomra szóllitotta fel az országos küldöttség. Klauzál és Nyáry válaszoltak a főváros nevében. Mindketten a szerencsés eredmény feletti közörömet tolmácsolták; az elsőnek érzetteljes szavait az országgyűlés iránt hódoló csatlakozás és felsőbbség ismerés, emezéit büszkébb s hasonló érdem érzetét tanúsító hangulat jellemzé. Sokat láttak és nagyszerűt — úgymond — a nemzetképviselők, de nem látták a legfontosabbat, a Martius 15-iki ]testi mozgalmat. Martius 22-én hozatott Pestre a sajtó dolgában hozott törvény, mellyről feljebb szóllottunk. E tárgy az, mellyben a főváros lelkessége túlszárnyalta az országgyűlés szabadságszeretetét. A főváros, mint illett az ország értelmességi s irodalmi gyúlpontjához, a sajtószabadságot hő óhajtásainak első tárgyává tűzte ki, s tettleg kivívta. Az országgyűlés pótlólag meghozta ;i sajtótörvényt, de annak tartalma inkább a ccnsurát törölte el, mintsem a sajtót szabaddá tette volna, nehéz békót kötvén a napi sajtó fennállhatásához. Természetes volt tehát, hogy e törvény a fővárosban leírhatatlan ingerültséget okozott. Mind a megye, mind utánna a város közgyűlése, erélyes felírást intézett a niinisterelnökhez, mellyben a törvény fő hibáiul kiemelve volt: 1-ször hogy ezen törvénynek visszaható erő adatott egyik szakaszában, a martius 20-ika óta netalán elkövetett sajtó vétségek szerinte rendeltetvén büntettetni. 2-or a fővárosi közönség a kijelölt sajtóvétségek minőségét határozatlannak, s a megszabott büntetéseket szerfelett súlyosoknak nyilatkoztatta. 3-or a nagy pénzbeli biztosítékok a folyó iratok megindithatására olly terhesek, hogy ez intézkedésnek nem lehetne más következménye, minthogy a sajtóügy csak a vagyonos osztály kizáró tulajdonává váljék. 4-er azon rendelkezés, mi szerint, ha a kimondott büntet és a szerzőn nem hajtathatnék végre, a nyomda tulajdonosára nehézkednék, a megelőző vizsgálattal hasonló súlyúnak találtatott, mert az e kép fenyegetett nyomdatulajdonost az óvatosság kénszeiítené szigorú elővigyázat gyakorlására. A felírásban megemlittetett. hogy e törvénynél a helytartó tanács által közelebb kibocsátott ideiglenes rendszabály sokkal kedvezőbb. A ministerelnök