Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

70 is, az 1723: 2. §. 5. szerint, az ausztriai ház törvényes római-katholicus utódaira szorilá, mit az apostoli királynak a sz. szék iránt az egyházi kegyúrságból (patronatus) eredő, s a legszorosh összeköttetést föltételező jogviszonyai is szükségessé tevének. 3. Az ünnepélyes koronázás, mely százados szokás által levén szentesítve, később tételes törvényeink által, főleg az ausztriai ház öröklési joga megalapítása alkalmával nélkülözhetlen föltételül költetett ki; minélfogva a nem koronázott fejedelmeknek adományzási- s szabadalom-levelei érvényteleneknek tekintetnek mindaddig, mig törvényesen koronázott királytól meg nem erősíttetnek (I: 4. 12. II: 14. 1687: 2. 3. 1715: 2. 1723: 1. 2. 1741: 2. 1791: 2. s 32). A koronázás idejére s módjára nézve pedig az 1791: 3. czikkben rendeltetik, hogy az a boldogült királynak halálnapjától számítandó hat hónapi időszak alatt mülhatatlanül megtörténjék &), fennmaradván időközben az örökös királynak jogai s személye iránti jobbágyi hódolat s a hivségnek kötelességei; — miből egyszersmind világos, hogy Magyarhonban a koronázás se puszta vallási ünnepélynek, vagy a fejedelem és nemzet önkénytes akaratjától függő ősi szertartásnak nem tekinthető, hanem a polgári főhatalom törvényszerű gyakorlásának alkotmány szabta föltétele, az ország rendéi 6) Az említett 1791: 3. czikkben előforduló „inomisse" „múlhat1 a n ú 1" szónak erejét s következményét nem a magánjogból a nyilván jogra csavart hasonlat szerint kell mérlegelni; hanem az 1486: 3. s más különös szentesitvénnyel megerősített (mintáz 1608: 3. 1613: 7. 1618: 4. 1622: 2. t. ez.) törvények örök szentesit vényü záradékától vont hasonlattal, leginkább pedig az azon törvény szövegéből shasonhelyekből stb. merítendő elvek szerint kell megítélni. V. ö. V. Spec. V. 5. T. C. III: sehol, c)