Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

68 vényhozó hatalomnak országgyűlési gyakorlásából, az országgyüléseknek IX. század által szentesitett tekintélyéből, számtalan tételes törvényekből, királyi végzemények szerkezetéből, főleg pedig a II: 3. s 1791: 12. czikkböl. — Ebből ismét világos: a) Miként a kormányalkatot korlátlannak nem tekinthetni, és hogy azoknak véleménye, kik a főhatalom gyakorlatát a király önkényétől föltételezik, a történet és törvények egyhangű bizonysága szerint alaptalan, e). b) Miért a törvények nálunk a király s országos rendek kölcsönös megegyezésével alkottatnak, miért az utóbbiak az ország közállományát illető többrendü ügyeknek eldöntésében törvényes befolyással bírván, az országlakosok többi osztályai fölött kitűnő előjogokkal diszitve a sz. korona tagjainak czimeztetnek? a H. K. I: 3. 6. §. s 4. 1. §. szerint. Magyarhon tehát a királyból mint fejéből saz egész nemzetet közjogilag képviselő országos karokból mint tagjaiból álló politikai testület, melynek alkotmányos intézeteinél fogva a polgári felség a királyt illeti, ki azonban ennek gyakorlatában az országos rendek törvényes befolyása által korlátoltatik; minélfogva a polgári köteléknek ereje s az ország közgyűlölök értelmében. — Legjobban bebizonyítják ezt a franczia forradalom ujabb példái, a római német birodalom s lengyelors z á g sorsa, mely alkotmányára nézve Magyarhonhoz oly igen hasonló volt stb. — L. Ancillon, Chateaubriand, Aretin, Rőtté k, s mások politikai munkáit. e) Mely és minő a képviselet, s mennyiben k ü 1 ö m b ö z i k a nagybritanniai, német- vagy b e 1 g honi vagy görög stb. uj alkotmányok képviseleti rendszerétől? alantabb közelebbről meghatároztatik. L. Beöthy: elemi Magyar közjog. 10. §. 15. 1.