Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

alól kivétetik. Végre az 1791: 10. 12. 13. s 19. t. cz. minthogy az 1827: 3. t. cz. által nemcsak világosan az ország alaptörvényei közé soroltatnak j), hanem a magyar nemzet föszabadságait s alkotmányos biztositéka i t is magukban foglalván, a királyi hitlevél első pontjában átalában megerősíttetnek és szentesittetnek. Vannak ezeken kivül még több nagy fontosságú törvények, melyek mind közállományt érdeklő tartalmuknál, mind különös szentesitvényöknél fogva föfigyelemre méltók £), de részint az elösoroltakban foglalva levén, részint minden nyomosságuk mellett mégsem bírván az alaptörvények ismertető jeleivel, e helyen külön nem tárgyalhatók. 18. §. Az országlás s kormányzás alkata. Az ország alaptörvényeinek értelmében: 1. Magyarhonban az országlás alkata egyfőségi vagy egyeduralmi (monarchiái) a); mert i) Ez oka, hogy az 1791: 27. czikknek, melyben a nem-egyesült görögöknek is1, mint az evangélikusoknak, szabad vallásgyakorlat engedtetek meg, nem lehet alaptörvényi jellemet tulajdonítani. K) Ilyen a nádor s a korona örök választása, a hon határainak a szomszéd nemzetekkeli kiigazittatása, a határoknak törvényszerű ellátása és kormányzása, az igazság gyors kiszolgáltatása, az ország ügyeinek magyarok általi tárgyaltatása, s több más, melyekről a II. Ulászlótól III. Károlyig terjedő oklevelekben gyakori emlités van. a) A főhatalom és kormány alakját, egy szóval az ország alkotmányának szoktuk nevezni. — Erről Magyarhonra vonatkozólag k ü1 ö n f é I e véleménye van hontársaink- s tudósainknak, mely az igazságtól gyakran többé kevésbbé eltávozik; leggyakrabban hibáznak azok, kik jelen alkotmányunkat a sz. István s II. Endre alattival, vagy 5