Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

61 gyar is, részint alap-szerződéseken, részint ezeket pótló törvényeken alapszik, melyek azért sarkalat o s vagy a 1 a p-t örvényeknek neveztetnek b); ezen törvények lényegéhez tartozik, hogy ezek a polgári főhatalom jogkörét s gyakorlatát illetőleg, a fejedelem s nemzet c) kölcsönös megegyezésével alkottassanak; általuk az állodalom megalapításakor vagy később is, a fejedelem s népének szerződési jogai s jogkötelességei, az országlás s kormányzás alkata, az örökösödés- vagy választásnak módja, a nagykoruság, gyámság, alkotmányos kezességek (garantiae), s egyéb az ország közállapotát illető ügyek kölcsönös egyezkedés utján határoztatnak el. — Hogy Magyarországnak az egyetemes természetieken kivül, saját tételes alaptörvényei is vannak, az az ország megalapítása óta d), k ü 1 ö n b) E törvények irottak és nem irottak vagy szokásbeliek is lehetnek. Sőt ez utóbbiak főleg a régibb állodalmak ősidejében gyakrabban fordulnak elő az irottaknál, mert az irott törvények inkább az ujabb kor tulajdonai. — Ez igy van Magyarhon nyilvánjogára nézve is. — A néphagyomány szerint, azon eredeti szerződvény, melyre hajdan Á1mos, s a magyar nemzet hét vezére lépett, régibb a Sz. István által adott alkotmánynál és II. Endre arany bullájánál, mely a korunkig fennmaradt sarkalatos irott törvények közt legrégibb. c) Vannak, kiknek a fejedelem s nemzet közt kötött ezen alapszerződvények ugyanazon okokból nem tetszenek a tételes jogban sem, melyek miatt azokat átalában nem pártolják: mert ezen alapszerződvény által nagy mértékben erősíttetik meg az észbeli nyilvánjog azon elmélete, mely a polgári főhatalom alapját a fejedelem s nemzet közt kötött szerződvényböl származtatja. — De Magyarhon nyilvánjog á b a n, melyben ily szerzödvényeknek a IX. század óta folytonosan találtatnak nyomai, s mely e tekintetben az alapszerzödésről szóló észbeli nyilvánjog elméletével legjobban megegyez, ezen szerződvény helyett a hazai körülményekhez képest, hogy mely alkalmasabb alapot lehetne találni, melyen a főhatalom sarkallanék, azt mutassa meg nekünk az a kinek ismeretes. Si qud novisti rectius istis, candidus imperti! d) Kik azt állítják, hogy az alaptörvényeket csak az állomány ke-