Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

397 19. §. A választás napján szintén közgyűlés lartatik, melyben az eddigi kerületi birák hivatalaikról lemondván, a gyűlés tagjai által, a választók közöl, legalább tiz tagból alakítandó bizottmány választatik a kijelölés feletti intézkedésre. 20. §. A kijelölés — a kijelölő választmány és a kormányzó által szótöbbséggel állapíttatik meg. 21. §. Az alatt, míg a törvény máskép rendelkezendik, e törvény szerint csak a kerületi birák illetőleg képviselők választatnak, és három évről három évre újíttatnak; a képviselők helyei csak új választás által, a rendes időszaki választások alkalmával töltethetnek be; ellenben ha a tisztviselők soraiban üresség időközben támad, ily tisztviselők helyeit a közgyűlés által ajánlandók közöl ideiglenesen a tengermelléki kormányzó, — mint a két kerületnek főkapitánya helyettesít. 22. §. Az igazgatósági birák a közigazgatásnak külön szakaira külön választatnak. 23. §. A kerületi birák megválasztása után a képviselők választatnak meg. A tanács- és közgyűlésekről. 24. §. A tanács- és közgyűlésnek hatósága az alatt, míg a törvény a közigazgatásnak mikénti elrendezése iránt részletesen intézkedik, jelen állapotában megtartatik. 25. §. Mind a közgyűlésnek mind a tanácsnak ülései nyilvánosak. 26. §. Az ülésekben a hallgatóságnak a tanácskozásokat megháborítani nem szabad. A csendet fenntartani az elnök kötelessége, és az ülésben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nemzeti örsereg ügyel.