Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

388 24. §. Minden választásokra a szavazás a válaszlók által titkosan történik. A tanács- és közgyűlésekről. 25. §. Az alatt, míg a törvény részletesen intézkedendik, a tanács azon hatósággal ruháztatik fel, melylyel jelenleg a megyei kis-gyülések bírnak, — a közgyűlés pedig ugyanazon hatósággal, melylyel a megyei közgyűlések vágynak ellátva, kivéve a be- és kitáblázásokat, továbbá azon kérdéseket, melyek szoros értelemben birói eljárást igényelnek, vagy bírói zár megrendelését foglalják magokban. 26. §. Mind a közgyűlésnek, mind a tanácsnak ülései nyilvánosak. 27. §. Az ülésekben a hallgatóságnak a tanácskozásokat megháborítani nem szabad. A csendet fenntartani az elnök kötelessége, és e részben különösen e czélból a tanács által választandó csendtisztek vezérlete alatt a nemzeti örsereg ügyel. 28. §. Az állandó szakbizottmányok hatósága, milyenek: az árvái, gazdasági, szépítési és egyéb bizottmányok, jelen állapotban megtartatik, a bizottmányok közvetlenül a tanácscsal, a tanács által pedig a közgyűléssel állnak összefüggésben. 29. §. A közgyűlés áll: a városi tisztviselőkből és képviselőkből együttvéve, — elnöke a polgármester, vagy akadályozása esetében a legidösb tanácsbeli. — Határozat hozatalára pedig kis városokban legalább 20, — közép városokban legalább 30,— nagy városokban legalább 40 tag együttléte szükséges. 30. §. Közgyűlést tartani kell minden hónapban legalább egyszer, lehet ezenkívül többször is, valahányszor ezt vagy