Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

383 Én NN. esküszöm az élö Istenre stb. a királynak és alkotmánynak hűségét, elöjáróimnak engedelmességet, — esküszöm, hogy polgártársaimnak személyét és vagyonát minden törvénytelen megtámadás ellen, elöjáróím felhívására oltalmazom, a közcsendet, békét és nyugalmat sem nem háborítom, sem háborítani nem engedem, átalában minden szolgálati kötelességemet, midőn tőlem megkívántatik, pontosan teljesítem, és leszek polgári elöjáróim vezérlete alatt hü örje az alkotmánynak, a törvénynek és a hazánk. Isten engem stb. 35. §. A nemzetörségi egész institutio a ministerium hatósága alá helyheztetik. XXIII. Törvényczilik. A szabad királyi városokról, 1. §. A város, mint önálló köztörvényhatóság, közdolgait törvényes felsőbb felügyelés alatt, minden más törvényhatóságtól függetlenül, a köztörvény szerint igazgatja. 2. §. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve — kivéve a megyék székházait, és a valóságos hadi szolgálatban álló katonákat, azonban csak szorosan vett személyes és bűnvádi keresetekre és szolgálati vétségeikre nézve, — minden a város határában létező egyének és javak, különbség nélkül. 3. §. Az alatt, mig a városoknak rendezése iránt a törvény részletesen rendelkeznék, következők határoztatnak meg. a) A városok felosztása. 4. §. Oly városok, melyekben 12,000 lakosnál kevesebb vagyon, kis városoknak, — melyekben 12,000 lakosnál több, de 30,000 lakosnál kevesebb vagyon, közép városnak, —