Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

373 4-er. Mely időpontban a lap vagy füzet szétküldözte­tik, annak egy példánya, a bejegyzett felelős személy alá­írásával, a helybeli hatóság elnökénél tétetik le. Csupán ennek nem teljesítése miatt a lapok szétküldözé­sét megtiltani nem szabad, hanem ki e szabály ellen vét, 200 forintig terjedhető pénzbüntetéssel fog megbüntetni. 31. §. Ki az előbbi §-ban elősorolt föltételek betöltése nélkül időszaki lapot kiad, egy évi fogságig, és 500 forintig terjedhető büntetéssel sujtatik. Ugy e büntetés, mint a 30. §. 4. sz. alatt foglalt, a köz­törvényszékek által, rövid uton, fölebbvihetés és ellenállhatás nélkül fog kimondatni. 32. §. Mely közleményeket a-kormány s törvényhatósá­gok és egyéb törvényes testületek a szerkesztéshez küldenek, minden lap tartozik azokat, a szokott díjért, számába beigtatni. 33. §. Minden czikkekért, melyek valamely lapban meg­jelennek, ha a szerző felelősségre nem vonatathatnék, a nyi­latkozatban kijelelt felelős személyek is feleletteherrel tartoz­nak. E felelősség kiterjed azon czikkekre is, melyeket más lapból vagy könyvből kölcsönöznek; ilyen átvételi esetben a büntetés a szerzőénél, vagy első közlőénél, mindig kisebb levén, s a maximumig soha sem terjedhetvén. 34. §. Minden sajtóvétségek, melyek időszaki lapban kö­vettetnek el, ugyanazon törvények szerint büntettetnek, mint egyéb sajtóvétségek. , 35. §. Az elmarasztó ítélet meghozatván, az illető tulaj­donosok vagy kiadók tartoznak azt lapjok legközelebbi számá­ban közzétenni, a 31. §-ban megirt módon megveendő 100 forint büntetés terhe alatt. 36. §. Midőn a 30. §. értelmében bejelentett felelős sze­mély ítélet folytában fogságot szenved, az ítélet kihirdetése

Next

/
Thumbnails
Contents