Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

366 azok, kiket a megyei lakosok községenként ezen közgyűlésre képviselökül utasítanának. c) Ezen közgyűlésen a jelen országgyűlésen hozott törvények kihirdettetvén; egyszersmind tekintettel a megyének kiterjedésére, népességére; a megyei honpolgárok minden osztályaira, s a megyei közigazgatásnak és különösen a jelen országgyűlésen hozott törvényeknek sikeresitésére, egy nagyobb számú állandó bizottmány fog, minden születésre] különbség nélkül, a szokott módon választatni. d) Ezen állandó bizottmány a főispánnak, vagy távollétében az alispánnak elnöklete alatt, a megyei tisztviselöség hozzájárultával annyiszor s addig, a mint s a meddig szükséges leend, összegyűlvén, mindazon hatóságot fogja ideiglenesen gyakorolni, mely törvény s alkotmány szerint a megyei közgyűléseket minden tekintetben illeti. e) A köztanácskozási nyelv mind gyűléseken, mind a bizottmányokban Magyarországra nézve egyedül magyar; — a kapcsolt Részekben, saját szabályuk következtében is, anyai nyelvüket használhatják. f} Az ekép működendő megyei képviselő bizottmány tehát, a „megye közönségének nevében" ugy a ministeriummal egyenes érintkezésben álland, mint törvény értelmében a megyei tisztviselőkkel határozatilag rendelkezendik. g) A bizottmány, mihelyt a jövő törvényhozás által a megyei szerkezet rendezve lesz, működését bevégezvén, s jegyzökönyveinek bemutatásával a megye közönségnek eljárásáról jelentést tevén, ideiglenes hatóságát a megye kezeibe leteszi. h) A bizottmány ülései nyilvánosak.