Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

350 e) Az eképen megigazított összeírásokból egy példányt a választásnáli használatul megtartván, egyet a hatóság levéltá­rába tesz be, egyet a belügyek ministerének, üléseinek meg­kezdésétől számítva legfelöbb 14 nap alatt, beküld. 22. §. A középponti választmány minden tanácskozásáról a jelenlevők neveinek feljegyzése mellett a kebeléből válasz­tandó jegyző által, rendes jegyzőkönyvet vezettet, s annak egy példányát a levéltárba tevén, a másikat a belügyek mi­nisterének idöszakonkint felküldi. 23. §. A középponti választmánynak, valamint az össze­író küldöttségeknek is, üléseik nyilvánosak. 24. §. Az országgyűlés megnyitásának napja kihirdettet­vén, az országgyűlési kövelválaszlás határnapja iránt, a kö­zépponti választmányok akkint intézkednek, hogy: a) bekövetkezése előtt 15 nappal az illető törvényható­ságban közhírré tétethessék; és b) az országgyűlés megnyitását legalább 4 héttel meg­előzze. 25. §. A választás határnapja kitüzetvén, a központi választmány elnöke azt, a 13. §-ban említett módon, a lehető legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül közhírré téteti. 26. §. A középponti választmány minden választó-kerü­letre a választás vezérletére egy elnököt s jegyzőt, s a szük­ség esetére helyettesekel is választ. 27. A megválasztott elnök e választásra kitűzött napon az illető kerület főhelyén a választók gyülekezetét a központi választmány állal meghatározandó, s előre színién közhírré teendő órában megnyitván, bármely választónak joga van az országgyűlési követségre egy egyént ajánlani. 28. §. A választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, kik a választóknak a fenntebbiek szerint kerületenkint készi-

Next

/
Thumbnails
Contents