Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

348 a) A vezérlete alá tartozó mindegyik választó-kerületre nézve a választóknak összeírására 3 tagból álló küldöttséget nevez. b) Meghatározza a napot, melyen a választóknak összeírása, a kerületenkint e végett kijelelendő helyen, kezdetét veendi, s a kezdő nap beszámításával 14 egymásután következő napokban félbeszakasztás nélkül folytattatni fog. 13. §. Az előző §. b) pontjában említett határnap, a központi választmány általi kitűzésétől számítva 21. napnál rövidebb, 30-nál hosszabb nem lehet, s körlevelek, az egyházi szószékböli hirdetések, a hirdetményeknek helységenkint nyilvános helyekeni kifüggesztése, s más e részben szokásban levő módoknak használata mellett lehető legnagyobb nyilvánossággal, haladék nélkül köztudomásra bocsátandó. 14. §. A választók összeírására kinevezett küldöttségek a kijelölt helyeken a 12. §. b) pontjában emiitett 14 nap lefolyása alatt naponként ülést tartanak, s a bejegyeztetés végett magokat jelentő választókat a ministerium által e végett a középponti választmánynak idejében megküldendő táblás jegyzékekbe bejegyzik. 15. §. Az összeíró választmánynak az eddigi megyei választók, s illetőleg városi polgárok lajstromai, az adóbeli rovásos összeírások, s más hasonló adatok használatúi átadatván, képességöket a bejegyzés végett jelentkezők, a mennyiben az összeíró választmány arról a kezeinél levő adatokból meg nem győződnék, igazolni tartoznak. 16. §. Az összeíró küldöttség a választónak, kit bejegyez, ezt szóval is kijelentvén, — a bejegyzett választók neve után az igazolásul szolgált adatokat, az összeirási jegyzéknek e végett nyitandó külön rovatába, sommás kivonatban bevezeti, egyszersmind pedig azokról is külön névjegyzéket készít.