Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Függelék. 184 7/8-ik évi országgyűlési törvényczikkek

H. Függelék. 184%-ik évi országgyűlési törvényczikkek. Mi első Ferdinánd, Isten kedvező kegyelméből ausztriai császár, Magyar- és Csehország e néven ötödik, Dalmát, Horvát, Tót, Halics, Ladomér, Ráma, Szerb, Kun és Bolgárországok Apostoli, úgy Lombardia, Velencze, Illíria, Jeruzsálem stb. Királya; Ausztria Föherczege, Toscana Nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Korontán és Krajna Herczege; Erdély Nagyfejedelme; Morvái Őrgróf; Fel- és AlSlézia, Modena, Parma, Piacenza, Quastalla, Osvieczím és Zátor, Teschen, Friaul, Ragúza és Zára stb. Herczege ; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görcz és Gradiska Grófja; Trient és Brixen Fejedelme; Fel- és Al-Luzsicza s Istria Orgrófja; Hohenembs, Feldkirch, Bregencz, it Sonnenberg stb. Grófja; Triest,Kattaro, ésaSláv Orgrófság Ura stb. Emlékezetül adjuk, ezennel jelentvén mindennek, kit illet: hogy minekutána Mi kedvelt Magyarországunk s a hozzácsatolt részek hü Karaival és Rendéivel tanácskozandók, a törvény érteiméhen 1847-dik évi szentandráshava 7-ik napjára esett pünkösd utáni huszonnegyedik vasárnapra szabad királyi Pozsony városunkba köz- vagyis országgyűlést rendeltünk,