Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt
319 ausztriai házból származott koronás fejedelmeinek, kik ájtatosságuk, türelmes lelkületök, hatalmuk s jogérzelmöknél fogva a katholika vallás fényét s méltóságát, a többi hitfelekezetek vallás-szabadságát, honunk függetlenségét s közbátorságát, az ország alkotmányos rendszerét, a nemesség s polgárság előjogait, jóllétét, szabadalmait sértetlenül fenntartani, a földmívelő osztály sorsának e n y h i t é s é t, fokonkinti felszabadítását, a tudományok, művészetek, földmívelés, műipar s kereskedelem virágzását hatalmas befolyásukkal gyámolítani fő feladatuknak tekinték? — Az eddig mondottakból oly világosan kitűnik, hogy kétségtelen sarkigazság gyanánt állithatni, miszerint: Europa mostani körülményeiben Magyarország jelen s jövő boldogsága. az ausztriai tartományokkali törvényszerű egyesületén alapulván; ezen a felséges országló személyében öszpontosuló viszonynak minél hosszabb ideig tartó fennállása, mindkét rész közös javára s boldogságára óhajtható. — 87. §. Észrevételek az összes magyar nyilván- vagy közjog rendszere fölött. Országunk rendszerének eddig előadott ismertetéséből több figyelemre méltó észrevételek szükséges folyományok gyanánt következnek. — Nevezetesen: az akarat meg legyen mind a két részről az ilyen barátságos kielégítésre. — Ezen útat s módot valamint egyszersmind minden egyéb e czélra vezető alkalmas eszközöket előadni a politikához tartozik. — V. ö. Virozsil J. P. H. Spec. sing. I. Cap. IX—XI. pag. 37—58. X.