Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szomszéd s egyéb külföldi nemzetek iránt

I. Függelék. Magyarország jogpolitikai viszonyai a szom­széd s egyéb külföldi nemzetekkel. 85. §. Magyarhon külviszonyai az ország eredetétől az ausztriai tartományokkali egyesüléséig. Az országnak eddig tárgyalt alkotmányán s kormány­rendszerén kívül, még annak a szomszéd s egyéb kül­földi nemzetek keli jogviszonyai is figyelmünket igénylik, melyek kellő megismertetésére az ausztriai tar­tományokkal létesült szövetséget megelőző időszakra vissza­pillantanunk szükséges a). Az ország történetéből merített kétségtelen adatoknál fogva bizonyos: miként Magyarország eredetétől fogva mind a vezérek, mind az Árpád s vegyes házakból szár­mazott királyok alatt folyvást, minden külső ország lat vagy felsőbbségtöl ment, önálló, független állodalmat képezett. — Külviszonyai az europai nemzetek rendszerében eleinte, mig létele csak a fegyverek s harcz-szerencse a) Hazánk nyilvánjogának ezen részéről a honi irók kivévén majd egyedűl Schwartnert Magyarország statistikája függelékében, — a többiek hallgatnak. —

Next

/
Thumbnails
Contents