Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

304 sában a legszélesb értelemben vett állami rendészet körét illetőleg, mely részint külön tisztviselők nem léte miatt, kik arra hivatalosan felügyelni kizárólag tartoznának, részint az országban fönnálló hatóságok különféleségénél fogva (valamint a nemesi kiváltságok s mentességeknél fogva is), leginkább pedig a honlakosok közt az iránt még széltében uralkodó, a szabadságnak vagy helyesebben szabadosságnak, a jó rend hátrányára szerfölött kedvező elöitéletekböl, végre a helyhatóságokra e tekintetben háramló felelősségi tehernek csekélysége vagy csaknem teljes fogyatkozásából, — oly fonákul s hibásan kezeltetik, hogy abból a mindennapi tapasztalás szerint, a honlakók biztonsága s jóllétére nézve nem ritkán a legsúlyosb veszélyek és károk keletkeznek e). — 7-er. Majd épen ez, ámbár némi megszorítással, fordul elő mind a polgári, mind a büntető igazság-kiszolgáltatásra nézve is; a mennyiben első ugyan rendszeres honi polgári törvénykönyv hiánya, s a törvényszéki gyakorlat és szokásnak innen származó túlságos (a birák módnélküli önkényének is kedvező) tekintélye, — továbbá hazánk alkotmányának tulajdon ősiségi intézvénye miatt inkább gyakorlat, mint törvény által megállapított pörrendtartása, a sok törvényszünet, valamint a divatban levő u. n. perorvosa nemzeti érdek veszélyeztetve van, ha nálánál fönnebb hangon szólani képes a provincialis érdek. — Ostrom ellen védni magát lehet a vis inertia e-vel; de szükséges jók meghódításához cselekvő erö kell. — Megoldatlan problémák, ha ezeket helyhatósági rendszerünkre alkalmazzuk stb. e) Arról is helyesen szól az:,, Ungarn im Jahre 1841" czimü munkácska, szerzője 32. 1. V. ö. V i r oz s i l J. P. H. Spec. I. p. 19. e) jegyzés. —