Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

291 Ötödik czikk. Az ország hadrendszere. 82. §. Magyarország hadrend szerének alapvonásai. Honunk hadrendszere a) különböző változásokon ment keresztül; a hübér-rendszer elvein gyökerező s a középkorban átalános nemesi fölkelés jelenleg is divatozik, s a közös erővel szerzett javak adományzásával összekötött védelmi kötelezettségen alapúi; minélfogva a király fegyveres szolgái vagy katonáinak (servientes regis, milites, nobiles) főkötelessége az ország területének védelmezése levén, az adományzott javak fejében önköltségeiken katonáskodni, s az elfoglalt földeket, mint ezeknek osztályosai teljes épségökben fenntartani tartoztak; miért is hadrendszerünk kitünöleg védelminek tekintetvén, a fölkelés költségeit az ország határain k i v ü 1, a kincstár pótolá s pótolni köteles. —Ujabb időkben azonban az európai nemzea) A Magyarok átalános hadi dolgairól különösen az ország bölcsőjétől jelen korunkig divatozó fölkelő nemzeti katonaságról történettani adatokat nyujtnak a régiség történelmei s hazánk statisticusai: Kollár, Décsy, Keresztúri, Bárdosy, Piringer, Fehér, Orosz, Schwartner, Fényes s mások. — A mi pedig az állandó katonaságot illeti, a hadi dolgok igazgatásának egész szerkezetét, mind Magyarországra, mind az egész Ausztriai-birodalomra nézve jól előadja: Bergmayer és Kudler Bécsben 1840. stb. — E katonaságnak pedig belső elrendezését és szerkezetét leginkább a III.. Károly s Mária Terézia által kiadott katonai rendelkezésekből, úgyszintén a hadi c z i k k e k kézi könyvéből ismerhetni meg. — A végörseregről bővebben ír H i t z i n g e r stb. V. ö. Virozsil: J. P. H. Spec. III. c. XIX. et XX. és jegyz. 19*