Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

az első folyamodást! bíróság, s ezekre nézve ítéleteitől a királyi, egyébiránt a hétszemélyes táblához történhetik a fölebbvitel (1836: 19). 2. A b u c c a r i kerület törvényszékei hasonló szerkezetűek, kivévén, hogy első folyamodású bírósága csak 1 kapitányi s 2 községi bíróból áll, s a fölebbezés a báni táblához történik. 3. A kincstári kerület büntető s polgári ügyei a czirkveniczán tartani szokott üriszéken, csődperei a fiumei váltó törvényszéknél tárgyaltatnak, feltörvényszéke a fiumei kormányszék (1827: 14. 1844: 7). V. A türmezei nemesek első folyamodású bírája a tartományi gróf vagy helytartó, a 8 hegyi községben a hegyi alispány., kiktől Zágráb megye törvényszékéhez; ügyészi, büntető, érvénytelenítő pörökben azonban a grófi törvényszéktől (sedes comitialis), mely elnökén kívül 4 táblabiróból áll, közvetlenül a báni táblához történik a fölebbvitel (1659: 106. 1836: 20). VI. A XVI. szepesi város kerületében a városok tanácsai képezik a polgári ügyek első bíróságát, honnan a kerületi törvényszékhez, mely a tartományi gróf kerületi táblabírák, s legalább 5 város követeiből alakúi, innen pedig a személynöki székhez fölebbeztetnek, a büntető perek a kerület ítélőszéke előtt folyván a k irályi udvari törvényszékhez vitetnek fölebb. VII. Az egyházi nemesek törvényszékei a megyeiekhez hasonlók, csak hogy a jogi pörök az adományozó főpap nyolczados törvényszéke előtt tárgyaltatnak , s a p r i m á s i papnemesek legfőbb törvényszéke még büntető pörökben is az ország prímása által összehívott ülnökökből alakított p r i m á s i ítélőszék; a