Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

270 böl áll, s a nemesek személy- vagy vagyonbeli ügyeiben törvényes határok közt itél (1715: 28. 1729: 35. ). C) A szolgabírói szék, a szolgabiró s esküdtéből alakulván, hasonlólag nemesi pörökben a törvények rendeleteihez képest Ítéletet hoz (1729: 35. ). III. — A szab. kir. városok törvényszéke, mely az egész belső tanácsból, vagy a biró- néhány törvénytudó tanácsos-és előadó jegyzőből állván, a város polgárai, s nem nemes lakosai személy- s vagyonbeli ügyeiben bíráskodik, nem különben a nemesek polgári fekvő birtokára, s polgártársaiknál tett adósságaikra vonatkozó, úgyszintén azoknak, ha sz. kir. városban lakván nemesi javakkal nem bírnának, csödpereik is ezen ítélőszék illetőségéhez tartoznak. — A fölebbvitel polgári pörökben a tárnoki vagy személynöki székhez, büntető ügyekben a királyi vagy báni táblához történik (1635: 21. 1546: 41. 1647: 78. 1715: 36. 1741: 28. 1840: 22. ). IV. — Az úri szék, a j ob b á gy o k polgári pőréinek rendes ítélőszéke, melyen a földesúr vagy helyettese törvényes bizonyság jelenlétében a bíróságot gyakorolja; ha azonban földesuraság s jobbágyok közötti perek tárgy altatnának, abban se a földesúr maga, se tisztjei részt nem vehetnek, hanem az elnökségre egy részrehajlatan táblabíró, közbiráknak pedig két törvénytudó hivandók meg a földesúr által, kik a törvényes bizonysággal együtt szavazattal birnak a nélkül, hogy az ítélők számát akármily tekintetből szaporitui, vagy kevesitni lehessen; a jegyzőt tisztjei kivételével a földesúr választja, a tiszti ügyész pedig a közadó alapjaira való felügyelés végett mindenkor köteles jelen lenni; a fölebbvitel polgári s úrbéri pörökben a megyetörvényszék-