Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

268 valalnokból alakulván, az ország- s kapcsolt részeiből fólebbezett váltó- s csödpöröket törvényszünet nélkül vizsgálja, azok kivételével, melyek a fiumei kormányszék alább érintendő köréhez tartoznak (1840: 15. II: 3. 8. §. 1840: 22. 98. ). ítélet hozásra öt tag jelenléte szükséges. Az udv. fötörvényszék minden kiadványozásai 0 Felsége nevében s királyi törvénykezési pecsété alatt történnek, s rendes székhelyének törvényink Pest városát tűzék ki (1791. 1840: 15. ). — A magyar királyi táblához hasonlít Horvátországban: II. — A horv. báni tábla, melynek elnöke a bán, vagy báni helytartó, tagjaihoz 2. országnagy- 1. főpap- 5. nemes- s néhány számfeletti ülnök tartozik; a nemesi rend ülnökei közt az albán s a kapcsolt részek itélömestere is számíttatván, kikhez a segéd személyzeten kivül az ország levéltárnoka járul. — Ezen törvényszék Horvát- Tótországra nézve a f ö1s é gsértési s hütlenségi pörök kivételével, a kir. táblához hasonló illetőséggel bir, a fölebbvitel a hétszemélyes táblára történik. — Üléseit a vizkereszti és sz. Istváni törvényszakban tartja (1723: 27. 1807: 9. ). Itt említendő az, miszerint a nádor, országbíró s királyi személynökaz ország rendes bírái levén, a két első saját pecsétével él, s annak mását ité 1 ömesterével közli, az utolsó két itélömestert nevez, kiadványozásai azonban a kir. törvénykezési pecsét alatt történnek. — Hasonló hatósággal bir az ország kapcsolt részeiben a b á n vagy helytartója, a tárnoki városokban pedig a királyi főtárnokmester; az első itélömesterével a második altárnokával közölvén hiteles pecsétének mását (1486: 68. 1492: 42. 1741: 12. 47. 1791: 24. ).