Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

258 lasztásokban részt vesznek, nemesi javaikra nézve azonban a megyék hatóságát elismerni s a kiszabott terheket viselni kötelesek; közigazgatási tekintetben a helytartótanácsnak, melyhez pöreik lajstromát is felterjesztik, gazdászati ügyekben a magy. kir. udvari kamarának alárendelvék (III: 20. 1405: I. 10. 22. 1537: 3. 1542: 35. 1647: 78. 1649: 17). 72. §. A szabad s kiváltságos kernletek politikai igazgatása* A szabad kerületek törvényeken, szabadalmas szabályokon gyökerező saját igazgatással bírnak, névszerinti I. A Jász-Kún kerületek kormányzása az ország nádorát mint ezen kerületek grófját s bíráját illeti, ki a nádori fö- s a 1 kapitányt s a nádori táblabírák a t kinevezi, a többi közönséges tisztviselők úgymint fö-s alügyész, fö-s aljegyző, levéltárnok, számvevők, adószedők, nem különben a három kerületi kapitány s táblabírák minden harmadik évben a helységek szavazatiból készített nádori kijelölés szerint a kerületek közgyűlésén választatnak, melyeken a nádori főkapitány elnöklete alatt a kerületek tisztviselői s a 25. Jász-Kún község képviselői szavazattal birván, az országos követek választása, utasításaik kidolgozása a felsőbb rendeletek kihirdetése s egyéb közigazgatási intézkedések történnek; az egyes községek birái minden harmad évben a birtokos lakosságtól kerületi tisztviselő elnöklete alatt választatnak, a tanácsosok hivatalai azonban állandók a). a) Ezen tisztviselőket nádori főkapitány elnöklete alatt tartatni szokott nagy közgyűlésen a nádor jelöli ki, s egy más u j gyűlés aztán szabad sza^nzatlal megválasztja. — A Jászok s Kunok ezen kerti-