Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

255 fizetésében elmarasztaltatnak (1723: 57. ). — A gyűlési jegyzökönyvek, úgyszintén a büntető s polgári pörök lajstromai a helytartótanács utján 0 Felsége elé terjesztendök; az egyes megyék közt támadt politikai vagy adó tárgyakra vonatkozó ellenkezések az ország kormányszékei, a határvillongások pedig nádori biróság által döntetnek el (1618: 71. 1635: 19). Mi a megyében létező helységek beiigazgatását illeti, ezt szabadalmas mezővárosokban ezeknek szabadalmaik és szabályaik szerint választott tanácsosok, a megyei tisztviselők felsöbbsége alatt kezelik: jobbágyi községekben abiró három a földesuraságtól kijelölt egyének közöl, a kisbirák s esküttek pedig minden kijelölés nélkül a birtokos lakosok állal évenkint választatnak, jegyzőt végre a földesúr jóváhagyásával minden község maga fogad, s ezen elöljárók a község bátorságára, rendére ügyelni, s a megyei s szolgabírói parancsokat végrehajtani kötelesek (1830: 10). 71. §. A szabad kir. városok politikai igazgatása. A szab. kir. városok igazgatása a) a bel- s kültanácsot illeti. •—• A belső tanácsot a főbíró, polgármester, kapitány sa város népességéhez képest a) A sz. kir. városok igazgatásának e rendszeréről hazánk történetének minden időszakában bővebb történettani ismereteket közölnek többek közt Albrecht: Das ungarische Municipal-Recht; hozzá adja — Dobner: Leges municipales. Soprony 4. — Wagner: Analecta Scepusii p. 4. Pozsony 1774. — Berzeviczy: Tiers état oder der dritte Stand in Ungarn. Im Ján. Heft 1844. des Archivs f. Geographie. — B. Hormayr u. M e d n y a n s z k y: Das ung. Municipal-Wesen im Valerlánd. hist. Taschenb. Jahrg. 1832. Nro. XIV. — Steeger, Szuborits, Chaply stb. V. ö. V i r o z s i 1: J. P. H. Spec. III. pag. 53. u. 54.