Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Bevezetés

Bevezetés. 1. §• Az állami nyilvánjog általában. Az állami nyilvánjog (Jus publicum civitatis) azon jog-szabályok összege, melyek által a fejedelems alattvalók közötti jogviszonyok meghatároztatnak. — Ezen jognak két neme különböztethető meg, t. i. a természetes és tételes nyilvánjog (Jus publicum naturale et positivum); az előbbi az állami jogviszonyokat az észjog átalános elvei szerint taglalván, közönséges- vagy egyetemesnek a) is czímeztetik; az utóbbi azon elveket bizonyos ország sajátszerű körülményeihez alkalmazván és honi jogforrások szerint módosítván, természeténél fogva külön országokban s időszakokban egymástól különböző s változékony (Jus publ. universale, et particulare b). § r a) Ezen közönséges állami nyilvánjogról lásd V i r o z s i I: Epitome Juris naturae. Pest. 1839. 8. 11. 91. §. hol egyszersmind az e tárgyban legnevezetesebb irdk is elösoroltatnuk. b) A nyilvánjog e két neme közt levő összeköttetést, és kölcsönös 1