Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

137 az ország-gyűlés köréhez, a bányaügyek gazdasági igazgatása pedig 0 Felsége kirekesztő jogaihoz tartozván (1791: 22 s 67. ). 2- or. A só haszonvétel iránt már régibb törvények, a királynak nemcsak a sóbányák kirekesztő m í v e 1 é s é t, hanem a só egyedáru ságot is oly kiterjedésben tulajdoniták (1222: 24. 1405: I: 20. 1405: II: 8. 1464: 9. 1492: 30. ), hogy a magánosok azon földjeit, hol só találtatik, illő kárpótlás mellett magának megválthatja; illő helyeken fökamrákat s raktárokat állithat, s a külföldi sócsempészetet szigorú büntetések alatt tilalmazhatja. — Felső-Tót- s Horvátország megyéi tengeri, Thurócz, Árva és Liptó megyék pedig lengyel sóval, különös szabadalomnál fogva élhetnek (1548: 29. 1715: 13. ). — Mi a só árát illeti, ez iránt az ország rendéi gyakrabban felszólalván (1681: 15. 1729: 6. 1741: 34. ), az 1791: 20. czikkben 0 Felsége megegyezett, hogy királyi haszonvételi jogának épen tartásával, a só-ár fölemelése országgyülésileg tárgyaltassék s csak végszükség esetén emeltethessék f ö 1 e b b országgyűlésen k i v ü 1; mi az országgyűlési s országgyűlésen kívüli, főleg 1806: s 1810: évi gyakorlatból is bebizonyítható c). 3- or. A pénzveretési haszonvétel a király kizáró j ogaihoz tartozik (1342: s 1405: 1. 18. 1523: 40). — Az ezen jogot bitorló magánosok hűtlenc) Azon nevezetes kérdést illetőleg, mi a magyar n y i 1 v á n j o g b a n annyi vitatkozásra adott alkalmat: vájjon t. i. a sóár fölemelése, az országgyűlés tárgyai közé sorozandó-e vagy nem? vesd össze az 1723. 1791. 1802. 1826: hongyülési jegyzökönyveket, úgy szinte Lakits magyar nyilván jog 313—317. §. §-ait.